Amikor a Raxon még nem létezett a kötélpálya, a Törlweg volt a messze leggyakrabban használt ösvény. Ezen szállították az utánpótlást is a néhai Raxkirály, Camillo Kronich (1876-1958) egykori rezidenciájába, az Ottohausba. Valamirevaló túrázónak nem hiányozhat a repertoárjából ez a Hirschwangból induló cirka 1160 méteres szintemelkedés.
 |
 |
|
A táv (Hirschwang, Knappenhof, Törlweg, Praterstern, Gsolhirnsteig) cirka 15 km, 1150m szintemelkedés, bruttó 5:30 óra. Ábra szerinti gpx-nyomvonalam kérésre hozáférhető. |
|
Az út alsó és középső szakaszán dominál a hűvös, de szép napos, késő őszi idő. A hőmérséklet alig egy-két fokkal lehet csak a fagypont fölött. Nagyrészt erdőben haladok és csak az út vége felé, az erdősávot magam mögött hagyva érek sziklás alpesi terepre. Az első hófoltokra 1350 méteren leszek figyelmes. Felfelé egyre több van belőlük. Ahol a nap akadálytalanul éri a déli lejtő talaját, ott gyorsan vízzé tocsognak, de árnyékos helyeken meglepően vastag hókupacokba állnak össze.
A Törl magyar jelentése kicsiny kapu, azaz kapucska. A Törlwegen van belőlük kettő is, az alsó és a felső sziklakapu. Az alsó tőszomszédságában lyukad ki az ösvény a platóra, egyenesen a Kronich Eisenweg (ferrata) beszállójánál. A hidegen süvöltő szélben most valahogy nem lenne nagy kedvem megmászni. A felső kerek sziklakapu évszakok határmezsgyéje is. Az őszből a télbe lépek itt át. Fehérre porcukrozott táj fogad. A bakancsom alatt csikorog a hó és ez a tél hamisítatlan érzését közvetíti. A távolban a Schneeberg sima kupolája is fehér. Nem marad semmi, ami még az iménti őszre utalna.
Az Ottohaus körül szokatlan csend és békesség honol. Most van a kötélpálya háromhetes revíziója és így szünetelnek a járatok. Ebben az időszakban mind a Rax Berggasthof, mind pedig az Ottohaus bezár. A személyzet szabadságol. Csak hébe- hóba bukkan elő egy-egy fanatikus túrázó. Akik jönnek, nem az Ottohaus konyhájára kíváncsiak.
Visszafelé egy hasonló klasszikuson a Gsolnhirnsteigen ereszkedem le. A turistaút a kötélpálya hegyi állomásától indul. Először északnak veszi az irányt és követi a Brandschneidet, avagy más néven a Kronichsteiget, mely Kaiserbrunnba visz. Egy markáns kereszteződésben azonban hamarosan szétválnak az utak. Én élesen jobbra kanyarodom és beveszem az irányt délnek míg a másik turistaút északi irányban fut tovább. A Gsolnhirnsteig szinte mindvégig erdőben kanyarog. Különlegessége, hogy áthalad a kötélpálya alatt. Itt már csak mutatóban marad hó. Aki a főszezonban esetleg elvétené a kötélpálya utolsó járatát, erre gyalog cirka két óra alatt simán lebandukolhat Hirschwangba. Az út felső része kissé meredeken lejt, de a továbbiakban a túra nagyrészt kellemes erdei sétává szelídül.
Sztefano-Space 