Csak a rend és majdani visszakereshetőség kedvéért jegyzem meg, hogy az őszi ősz és az őszi tél után most az őszi tavasz van soron. Reggel, amikor beleszagoltam a levegőbe határozottan tavasz jött ki belőle. Mert minden évszaknak megvan a maga tipikus illata. Ez a mai pont olyan, mint amikor egy hosszú tél után a természet elkezd mocorogni. Becsukom a szemem és tavaszi túráimra emlékeztet.

Egyébként ezen a hétvégén nincs túra. Kicsit sajnálom is meg nem is. Szombaton kiadós eső, tehát vasárnap, az erdőhatár alatt sár, felette meg viharos szél. Legalábbis az előrejelzés szerint. Az aktuális adatok a Raxon 100 km/h széllökésekről tanúskodnak (lásd legalsó kép). Hogy őszinte legyek, kellemes és ellazító érzés úgy lefeküdni, hogy tudom, addig aludhatok, ameddig csak kedvem tartja. Nincs korai botorkálás, nincs esti készülődés. Bár bevallom, van bizonyos hiányérzetem (főként amikor kisüt a nap). 

Utóirat (hétfő, november 21): Vasárnap valóban olyan szél volt a hegyekben, hogy Robert Rosenkranz (t.i. a legszorgalmasabb osztrák túrázó) is egy ponton visszafordult “es ist sehr selten das ich eine Tour abbreche, heute hielt ich es aber für die richtige Entscheidung… ” == ritkán hátrálok meg, de ma ez egy helyes döntésnek bizonyult – írja beszámolójában.