Szeretem a Novembergratot, mert szubjektív véleményem szerint, a Schneeberg platójára vezető utak közül a legélvezetesebb. Jól fogható sziklák, kevés kellemetlen morzsalékos gyalogúttal, miközben a technikai nehézségek sehol sem szárnyalják túl az 1+ szintet.

A megtett táv (Schneebergdörfl, Schneidergraben, Nördlicher Grafensteig, Novembergrat, Klosterwappen, Kiaserstein, Fischerhütte, Baumgartner, Mieseltal, Schneebergdörfl) 16 km, 1450 m szintemelkedés bruttó 7:40 óra alatt (nettó 4:50)

Indulástól számítva 4 óra elteltével találkám van Cirmivel odafenn a Fischerhütteben. Ehhez a Novembergrat tűnik a legmegfelelőbb útvonalnak. Cirmit ugyanis 8:30-kor teszem ki Puchbergben az állomáson, hogy 4 óra alatt lefussa az Öhler – Schober – Mamauwiese – Dürre Leiten – Edelweißhütte – Fadenweg – Schauerstein útvonalat (20km, 2000m szintemelkedés). Én még Schneebergdörflig hajtok és remélem, hogy a maradék 3:50 óra alatt 12:30-ra nekem is sikerül a megbeszélt helyen lennem.

2015-ben jártam utoljára ezen az útvonalon. Nem várok tehát meglepetéseket, és pedig mégis ér egy, pozitív. Tudniillik a Nördlicher Grafensteigre vezető Schneidergraben (fenti kép) mindezidáig a szenvedéssel telített kellemetlen küszködések megtestesítője volt, melynek végén úgy éreztem, oda minden erőm és energiám. Most meg, zihálok bár rendesen, de amikor kilépek a sárga útjelző táblák alatt az árokból (lenti kép), csak kifújom magam egyszer-kétszer és kész. Semmi több. Frissnek és üdének érzem magam. Sehol a korábban rám telepedő kimerültség. Vajon mi ez most? Lehet, hogy az évek során begyűjtött szintemelkedések folyamatos sorozata végül is kezdi meghozni gyümölcseit? Hát, örülnék neki.

Sitzstatt

Kilátás a Sitzstattból (Schober és az Öhler, Cirmi valahol ott fut most)

Itt indít a Novembergrat

További 10 perc még a Sitzstatt, egy kilátó a Nördlicher Grafensteigen, ami éppen a Schober-Öhler irányában nyit. Itt benyakalom Chia “csodaitalomat” és nekilendülök a kilátóval pontosan átellenes irányban nyíló Novembergratnak.

A túrabotokat már eltettem, és égek a vágytól, hogy ismét úgymond “kezet emelhessek” a sziklákra. Amit nyomban észreveszek, hogy a korábban jól látható piros jelzés mintha jelentősen megfakult volna (lenti képek). Hát, gondolom, 3 év távlatában ez tán nem olyan meglepő. Aztán néhány helyen, miközben keresgélnem kell a régebben nyilvánvaló útvonalat, olyan, mintha a fakón derengő piros sárral lenne bekenve.

Egy további helyen már biztos vagyok benne, hogy valaki tudatosan festette át a jeleket. Jobban megvizsgálom a foltot, és íme, teljes bizonyossággal állíthatom, szürke festékkel vannak átmázolva a piros foltok. Nos, mire gondoljak? Első heves reakcióm “vajon miféle őrült tette ezt” csitul? Aztán az a verzió látszik valószínűnek, hogy a régi sötétpiros fakuló foltokat (maradtak ilyenek is) valaki rikító neonfestékkel felfrissítette. Ez kicsit félresikeredhetett. Elképzelem a kiabáló (inkább ordító) neonfoltokat. Az ilyen fusimunka eredménye zavaró is lehetet. Nos, meglehet ezen kívánt valaki segíteni a szürke mázzal. Így-e avagy úgy, de ködben nem lesz könnyebb a tájékozódás, hisz olyankor még a harsány jeleket is nehéz meglelni.

Eltekintve a ténytől, hogy most kétszer olyan nagy figyelmet kell fordítanom a helyes út követésére, jól haladok. Eltévedni nagyon nem lehet, de vannak villában végződő elágazások, ahol meg kell hányni-vetni, hogy jobbra-e avagy inkább balra. Egy-egy szürke takaróréteg alatti piros folt felfedezése meg-megnyugtat (fenti kép – a szürke fedőréteg is elüt a szikla színétől, egyébként ott jobbra lefelé van a menet és nem a tornyon át).

Nem sokkal 12 óra előtt bukkanok ki a platón (fenti kép). Egyenesen a Kloterwappenra gyalogolok fel, majd percre pontosan 12:30-kor érkezem a Kaisersteinhez. Cirmi alig 2-3 perc elteltével tűnik fel a Schauerstein karói mentén (lenti kép). Küzdi felfelé magát. A randi ismét tökéletes. Egyikünknek sem kell várni, a terv jól bejött.

Ezután ebédidőre kongatnak delet a gyomrunkban. Nem sietünk, már csak a kedélyes és laza ereszkedés következik. Baumgartnernél még megállunk egy-egy kávé és almás pitére, majd a Mieseltalon át érkezünk vissza Schneebergdörflbe.