Miközben a megpróbáltatások 40 napjából, máris eltelt majdnem két hét, a felfokozott várakozás, hogy a jóslat értelmében, bármi is történjen, kihunyóban van. Messze földön, széltében-hosszában, semmi sem utal a beharangozott radikális változásokra, bár annyit el kell ismerni, hogy az Európát és a világot is foglalkoztató konfliktus egyre jobban elmérgesedik. Miközben a köznapi halandó számára csak ama „lejátszástechnikai felszínen” végbemenő események láthatóak, nem tudni, mi történik a háttérben.

Lehet, korai még pálcát törni, de amennyiben a valóság talaján maradunk és nem állunk bizonyos tudatmódosítók hatása alatt, akkor mégiscsak kézenfekvőbbnek tűnik, hogy újfent csak, naiv csodavárók jóhiszeműsége lett megstrapálva. Jelen esetben a legfőbb ígéret, hogy a németség felszabadul. Eközben érdemes feltenni a kérdést, hogy miért kell egy amerikai professzornak ébresztgetnie a német lakosságot, hisz mint látjuk, emezek nem igazán kérik. A legtöbbnek fogalma sincs, semmiről.

Egyébként is, ahogy a történelem süllyesztőjében eltűntek az avarok, a szkíták, a hunok meg a rómaiak, úgy most miért lenne kivétel a germán? Ha egy nép, olyan bénult és erőtlen, hogy önként, taszigálás nélkül és büszkén vonul a vérpadra, akkor megérdemli sorsát. Ha nem képes békében, tisztességben, becsületben, szeretetben felnevelni az új generációt, akkor mit akar? Majd köszönettel átveszik a stafétát a törökök, szírek, afgánok, meg egyéb más népek, és a német nyelv majd valami olyanná fajul, mint a mai latin nyelvcsalád egyes ágai. Sok bennük a közös, mert római tőről fakadnak, de mégis mind más. Persze ehhez tudni kell azt is, hogy egy ilyen esetleges “önkéntes” német döntés mögött céltudatos tengerentúli ármánykodás, kifejezett gonoszkodás húzódik meg.

Megérzésem szerint inkább a nyugatrómai birodalom pusztulásának adekvát időszakban vagyunk, semmit valami ezeréves aranykor kezdetén (ahogy egyes ezoterikusok hitegetni próbálnak). A valósághoz tartozik felismerni azt is, hogy ha végignézünk a történelem eseményein, minduntalan csak egytelen minta mentén alakultak az események. A vadabb, agresszívebb, brutálisabb és technológiájában fejlettebb, pusztított, gyilkolt és győzött. Hiába éltek spirituális értelemben is példamutatóan teljes életet az irokézek (the six nations of the iroquois confederation), amit még Benjamin Franklin is méltatott, az indián népek nagy szelleme sem tudta őket megmenteni a gyilkos gőzhengertől. Most sem fog a meditálás, sem egyéb ilyen jóhiszemű lelki-szellemi gyakorlat, törekvés bárkit is megmenteni… Mehetünk mind a levesbe…