Miértek és hovák


Mostanában egyesek leereszkedő, gyanakvó aggodalommal tekintenek rám. Pedig olyan ez, mintha révbe értem volna. Előtte sokáig jártam zegzugos utakon, zsákutcákban, a pokol képzeletbeli tornácai felé vezető ösvényeken, keresgélve az igazság morzsáit, hitünk és létünk titkait kutatgatva. Legkorábban egyszerűen csak naivan hittem az univerzális igazságban, vakon bíztam az emberi jóságban, jó tett helyébe jót vártam. Baloldali érzelmek fűtöttek, de megcsömörlöttem a húsosfazék felé törtető, könyöklő, egymást eltipró, kifulladásig lihegő tömegek meghasonulásától. Nem is olyan régen még meghatott áhítattal tekintettem az országra, mely eldugott garázsok mélyén folyó kemény kitartó munkáért biztos boldogulást igért. Egy ideig hittem a piacgazdaság jótékony mozgatóerejében de kénytelen kelletlen észrevettem, hogy a tőke körforgásából származó jólét csak vadállatok bősz hordáinak harmadrendű, gyér mellékzöreje. Később ezoterikus fellegekben jártam, próbáltam betekintést nyerni parapszichológiába, hipnózisba, lélekgyógyászatba. Kísérletet tettem megérteni a Szentírást és üzenetét, kifürkészni a jövőt János jelenéseit tanulmányozva. Újra imádkoztam Istenhez és kértem, egyengesse ő maga az utam legjobb belátása szerint. Kívántam olyan lenni mint a szentéletű akinek szemei ájtatosan kiguvadnak ha a keresztre tekint és szótlanul elviseli ha kétoldalról is zuhog rá az ostorcsapás. Nem jutottam semmire…

Aztán néhány hónapja véletlenül megtörtént, semi tudatos vagy előre kitervelt nem volt az egészben. Csak egy film ment a TV-ben, még az elejéről is lemaradtam. Egy kölönös rab aki börtöncellája falára festi az emberiség történetét. Más rabok, akik azt hiszik szabadok. Így kezdődött. Ez az Ösztön (Instinct). Sokan megnézték, érdekesnek, izgalmasnak találták, de csak ennyi, nem több. Mások eljutnak a film elvi alapjait tartalmazó könyvig (Ishmael) hogy azt különösen újszerűnek, meglepőenek taláják, de egy két hét elteltével elfeledik mintha soha a kezükben sem lett volna. Kevesen lelkesülve továbbhaladnának az ösvényen de nyelvi akadályokba ütköznek és csak egy maroknyi az a csapat aki birtokába jut a teljes és egész képnek. Ettől olyan érzésük támad, mintha egyszeriben összeállt volna egy több ezer darabból álló mozaik. Olyan ez, mintha vándorlásaid során váratlanul kiérnél egy hegytetőre és megdöbbensz az eléd táruló táj részleteiben is szépen kivehető látványától. Mintha fájldalmaidra balzsamot találnál, mintha a hályog leolvadna szemeidről.

Ha előtted is világos a kép, legalább itt regisztráld magad: http://www.ishmael.com/Interaction/Network/admin.cfm

Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s