Al Gore kritikusai is pontatlanok


Egyik néhány nappal ezelőtti megjegyzésemben bátorkodtam utalni az Al Gore filmjét (Egy kellemetlen igazság) ért kritikákra. Mint később kiderült, a kritikusok táborát leghangosabban képviselő német író maga Edgar Gärtner is nagy pontatlanságok áldozata. Egyik a globális felmelegedést kipellengérező munkájában (Was ist bloß mit dem Wetter los?) csak úgy mellesleg a jégkorszakokat az élet ellenségeinek titulálja illetve azt vallja, hogy az élet csak a hosszú jegesedések közötti viszonylag rövid felmelegedés időszakaiban virult igazán (ti. jelenleg is ott vagyunk). Továbbá szerinte bármit is teszünk a következő jégkorszak beköszönte biztos és ő már látni is véli egy újabb jégkorszak beköszöntének a biztos jeleit – nem hittem volna hogy a gleccserek általában tapasztalt visszahúzódása egy ilyen eseményre utalna.

James Lovelock Gaia bosszúja (The Revenge of Gaia) című köynvében részeletesen elemzi az élet optimális feltételeihez szükséges hőmérsékleti viszonyakat. Kitér az egyes földtörténeti korszakokra és természetesen külön figyelmet szentel a jégkorszakoknak is. Az Antarktisz jegének mélyfúrásiaból származó minták elemzése során Lovelocknak feltűnt, hogy a jégkorszakok alatt a dimetil szulfid (DMS) ötszörös koncentrációban volt jelen. A dimetil szulfid egy olyan gáz, melyet tengeri algák választanak ki. Az is bebizonyosodott, hogy ennek a gáznak kiemelt szerepe van a Föld klímaháztartásában. A jégkorszakok alatt feltehetően tehát a tengeri algák mennyisége is ötszöröse lehetett a mainak. Lovelock azt is bizonyítja, hogy azért élhetett több alga az óceánokban, mert a jegesedések korszakaiban a szaporodásukhoz szükséges optimális feltételek, a mintegy  4 – 10 fokos tengervíz, jobban adottak. A 10 fokosnál melegebb víz lassan megszűnik keveredni az alsóbb hidegebb vízrétegekkel, így elszigetelődik és gyorsan kifogy a tápanyagokból. Ennek következtében ez a felmelegedett felső mintegy 30 – 100 méter mély réteg tengeri sivataggá válik. A gyönyörű azúrkék tengervíz biztos jele egy ilyen tengeri sivatagnak, míg a hidegebb életben gazdag tengervíz zavaros és sötétebb színezetü. Ma az óceánok felületének túlnyomó többsége sivatag és az élet optimális feltételeit biztosító hidegebb vizek a pólusok körüli szűk rétegre korlátozódnak (ahová a bálnák járnak táplálék után – ezt sajnos a japán bálnavadászok is tudják). A jégkorszakok alatt ezek az életben gazdag, ma viszonyalg szűk tengersávok, eltolódnak az egyenlítő felé és felületük megsokszorozódik.

James Lovelock A szárazföldi életviszonyok is az élet javára változnak a jégkorszakok alatt, amiről Edgar Gärtner szintén nem szerzett tudomást, hiszen ő a jégkorszakok szárazulatait csak zord sivatagokként képzeli el magának. James Lovelock egészen más képet fest. Szerinte a jégkorszakok alatt a pólusok felől lehúzódó jégmezők tömege miatt mintegy 120 méterrel csökken az óceánok vízszintje. Ennek következtében a mai Afrika területének megfelelő felületű szárazföld bukkan elő a visszahúzódó oceánok helyében. Ezeken az alacsonyan fekvö szárazföldeken az élet szempontjából kellemes 20 fok körüli hőmérséklet uralkodhatott.

Lovelock végkövetkeztetése az, hogy a hosszantartó jégkorszakok hőmérsékleti viszonyai az élet szempontjából sokkal kedvezőbbek a rövidebb ideig tartó felmelegedés időszakaival szemben. Ez a megállapítás ellentmond Gärtner állításainak. Lovelock részeltesen és logikusan felépített magyarázatai, utalásai tudományos munkákra, kutatások és mérések eredményeire, elsöprőek. Gärtner megállapításai pozdorjává hullanak.

Érdekes módon Lovelock azt is megmagyarázza, miért csökken a széndioxid koncentrációja a jégkorszakok alatt. A CO2 a növényi élet egyik fontos alapanyaga. Ha sok a növény (alga), akkor az sok légköri széndioxidot tud megkötni, tehát csökken a CO2 koncentrációja. A felmelegedések időszakaiban a zordabbra forduló életviszonyok miatt csökken a növényi élet összmennyisége illetve a fokozódó bomlás miatt is növekszik a CO2.

Kategória: News and politics | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s