A demográfia – jobb ha odafigyelsz


 

Anyakultúra egyik nem éppen újkeletű de tipikusan mai agymasszázsa azt mondja, hogy öregszik a népesség – egyre hosszabb kort élünk meg, ugyanakkor egyre kevesebb gyerek születeik. Ez így kiejtve még nem lenne olyan rémísztően nagy baj. A bökkenő ott van, hogy vele párhuzamosan azt is próbálják – nem is éppen sikertelenül – immár néhány éve belénksulykolni, hogy a sok nyugdíjast az állam nem lesz képes eltartani, mert ennyi meg annyi keresőképes fiatalra jut majd ennyi meg annyi öreg. Ne is kérdezd a konkrét számokat mert olyanokat találtak ki, hogy tényleg összeomolj a tények (az ő tényeik) súlya alatt.

Ez az egész egy nagy humbuk, szemenszedett hazugság a javából amit még véletlenül sem szabad elhinnie senkinek! Dőlj hátra, lazíts, és lásd meg a tényeket magad is. Tudvalévő, hogy a nyugdíj és egyéb szociális juttatások az államot terhelik azaz terhelnék – helyenként sikerült ezen kötelezettsége alól kibújnia. Ebből kifolyólag az állam ilyen-olyan adók és mindenféle furfangos járulékok formájában az erre fordított összegeket könyörtelenül beszedi tőlünk, mindekitől, aki adót, nyugdíj- és betegbiztosítást fizet. Az államkasszába befolyt összegek egy része közvetelenül a munkavállalóktól származik, más része különféle gazdasági társulások elvezetett nyereségéből. Illetve csak származna, ha fizetnék őket! És itt lóg ki a lóláb! Amíg a közteherviselésből az egyén egyre nagyobb sajtszeletet kényszerül magáénak tudni, addig a nemzetközi multinacionális cégek óvatosan de biztosan farigcsálják lefelé járulékaikat. Itt van egy konkrét adat is, ami a napnál világosabb bizonyítja a tőke rafinált praktikáit: 1960-ban Németországban a részvénytársaságok adóteljesítményének az aránya még 34,7 százalék volt szemben 2002-vel, ahol ez az arány 12,2 százalékra csökkent, miközben asoziale-marktwirtschaftforgalmuk és nyereségeik mind abszolút számokban kifelyezbve mind pedig relatíve is folyamatosan nőttek. A másik oldalról nézve tehát, az adóterheket 65,3% (1960-ban) illetve 87,3% (2002-ben) arányban a dolgozók zsebe viselte. Ezt bizony szépen lassan lehet csak megemészteni, nehogy megülje a gyomrunkat. Legyünk egészen szókimondóak. Itt van példának okáért a Deutsche Bank, Németország egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb bankháza. Hans Weiss és Erich Schmiederer könyvükben az Asoziale Marktwirtschaftban (Aszociális piacgazdaság) rámutatnak arra a zavarbaejtő tényre, hogy ennek a bankháznak több ízben is sikerült kifinomült trükkökkel adóteljesítményét a nullára csökkentenie. De több más ismert nagy világcég praktikái is felkeltették az írók figyelmét, köztük a DaimlerChrysler, Deutsche Telekom, Volkswagen, BMW és had ne soroljam a zengzetes neveket tovább.

A gond tulajdonképpen nagyobb mint így első hallásra bárki is hihetné, ugyanis még a látszólag rendesen adózó multik is, különféle állami támogatások és infrastrukturális szubvenciók formájában szépen csöndesen visszacsordogáltatják a pénzeiket a koncernkasszába. Miközben tehát a nagy részvényeseket a szó szoros értelemében felveti a gazdagság, addig te, uram, polgára ennek meg annak az európai országnak készülj fel rá, hogy sorsod rosszabra fordul majd. A teljes elszegényedés réme legyen veled.

A megnövekedett nyugdíjterheket tehát az állam szemrebbenés nélkül tudná állni még akkor is, ha történetesen a prognosztizáltakon túl is csökkene a születések száma illetve ha magasabb kort élnének meg nyugdíjasaink. Ehhez csupán csak az kellene, hogy a multik méltányosan kivegyék saját részüket az általános közteherviseléből. Hiszen itt mégiscsak azokról van szó, akik munkájukkal felvirágoztatták ezeket a tőkéstársaságokat (… érdekli is őket!). És még arra sem lenne szükség, hogy az adóteher részaránya visszaálljon mondjuk az 1960-as szintere. Nem! Elég lenne a maihoz viszonyítva két három százalékos plusz többletadó és nem csak a nyugdíjak pénzügyi alapja lenne azonnal biztosított, hanem a közegészségügy befúlni látszó szekerét is azonnal ki lehetne húzni a kátyuból.

Link a könyvhöz:

 

Kategória: Books | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Norbert szerint:

    Hi Sztefanó!
     
    Azt hiszem pontosan ide illik a Genesis együttes 13. stúdióalbumáról a „Land of Confusion” című szám alternatív feldolgozása a Disturbed: http://en.wikipedia.org/wiki/Disturbed  nevű együttes feldolgozásában.
    This is the timeThis is the placeSo we look for the futureBut theres not much love to go roundTell me why, this is a land of confusion.
    Az eredeti videóklipp a hidegháború ellen íródott, főszereplője a Superman-nek ötözött Ronald Reagan volt. Az alternatív videóklipp pedig a tőke hatalmáról és annak aljas érdekeiről… Hát akkor jöjjön a klipp: http://www.youtube.com/watch?v=9KW8DRSvEoQ

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s