Szombat délután 10 kilométeres futóversenyen vettem részt. Titokban 50 percen belül reménykedtem megtenni a távot, amiből végül is 0:50:55 lett, azaz kerek egy perccel voltam lassabb saját elvárásaimnál (ez 05:06 perc per km átlagsebesség). Ebben talán a pálya szokatlan magassági profilja is ludas lehetett, mert a Duna gátjainak és hídjainak megmászásával változatossá tett vonalvezetés szinte egy igazi dombvidéki terepet mímelt. Különösen a Brigittenaui hídra felvezető szerpentin kétszeres leküzdése köpette ki a tüdőmet és bizonyára ez emésztette fel azt az egy hiányzó percet.