Az őszi ráhagyás, avagy Grete Klinger


 

Bevezető jellemzés

Gyermekkoromban azt képzeltem, hogy egy hegy csúcsán még annyicska hely sincs, ahol egy ember kényelmesen állni tudna. Később tapasztalataim helyesbítették a képet, mert a legtöbb hegycsúcson azért mégiscsak rengeteg hely van, lásd például a Klosterwappen, Zwölferhorn, Hochkar, Hochlantsch, Jakobskogel, meg a többi hasonló. A tegnapi kiruccanásom a Grete Klinger Steigen viszont korai elképzeléseimet idézte, mert bizony a hegygerincen vezető ösvény helyenként inkább egy kés élén történő egyensúlyozással felérő mutatvány közelében járt. Mit nekem Hans von Haidsteig és Eisenrz szellős kulisszái, ahol legalább egy köldökzsinórral mindvégig össze vagy kötve a biztonságot jelentő drótkötéllel, nem úgy, mint a Grete Klingeren. Itt helyenként megszűnik az önbiztosítás lehetősége és az ösvény szélessége a két oldalon tátongó szakadék között csak centiméterekben adható meg.

GreteKlingerGps
A barangolás nyomvonala
PA314052
A Fahnenköpfl lentről

GreteKlingerProfile

A táv (Hirnalm, Barbarakreuz, Fahnenköpfl, Vordernberger Zinken, Krumpenalm, Hirnalm) cirka 14 km, 1300m szintemelkedés, bruttó 7:00 óra. Ábra szerinti gpx-nyomvonalam kérésre hozáférhető.

A nehézségek

Az időjárás kegyéből adódó lehetőséget kihasználva megvalósítottam egy régóta tervezgetett kirándulásomat. Bevallom kissé alábecsültem a rám váró nehézségeket. Ennek valószínűleg az lehetett az oka, hogy maga a Klettersteig (lásd pirossal jelzett szakasz a képen) nehézsége A/B-C, ami számomra, úgy gondoltam, nem igazán jelenthet kihívást. Nem is ezzel volt bökkenő, hanem azzal a magashegyvidéki, alpinista környezettel, amelybe beleágyazódik. A Grete Klingert tapasztalt hegymászók “csak” hegyi túraként emlegetik, szinte tudomást sem véve a drótkötéllel biztosított mégiscsak valódi kletterezős szakaszokról. Megértettem az okát. Tudniillik, a túra megerőltetéseinek túlnyomó többsége a kaptatók és leereszkedések szinte szűnni nem akaró végeláthatatlan láncából adódik, melynek során 1308 magassági métert lehet összeszedni, miközben a kiindulási pont (Hirnalm) és a legmagasabb csúcs közti szintkülönbség durván 1000 méter.

Ezt úgy kell elképzelni, hogy azon a bizonyos C nehézségű szakaszon túljutva, melyet a túra kulcsaként minden szakirodalom megemlít, azt gondolhatnád, megérkeztél a panteonba, és ezután már csak laza vándorolás jön. Óriási tévedés. Ez csak a nyitány és a java még ezután következik. Mivel a csúcsok összefüggő láncolatát mindig eltakarja a soron következő kaptató, folyton az a benyomás keletkezik, hogy elég feljutni az előttünk tornyosulóra, akkor azután majd lefelé megy már az út. De nem! Felérve egy döbbenet, hogy egy kisebb-nagyobb horpadás után egy még magasabb csúcs zárja el az utat, és ez a “le-föl” végigkísér egészen a Rottörl útkereszteződésig.

PA314081
Ködtenger a völgyben, verőfény a gerincen
PA314091
A C felszökés

A hegygerincen fagyos, élénk szél süvít. A hátizsákból előkerülhet egy plusz réteg kabát vagy mellény és az előrelátásomnak köszönhetően becsomagolt, jó fülre húzható sapka. Kesztyű is elkelhet, amire jól megfelelhet a kletterező kesztyű is. Alábecsültem viszont a folyadékszükségletemet. Egy és háromnegyed liter vizet vittem magammal (1.75), amivel végig csínján kellett bánnom. Legalább két liter kellett volna vagy inkább annál is kicsivel több. Nyáron, gondolom ez is kevés lehet. Van ugyan útközben a gerinc alatt 5 perc leereszkedésnyi távolságban egy forrás, de amikor elgondoltam, hogy onnan újból vissza kell mászni a gerincre, úgy döntöttem inkább spórolok a vízzel, nem éri meg az erőfeszítést, ráadásul nem lehetett tudni, működik-e még ez a forrás. Később a leereszkedés közben a Krumpenalmot elérve, van még egy forrás, amit köszönettel mindjárt meg is csapoltam és fél liter jéghideg forrásvizet olyan mohón nyeltem le, mint a legfinomabb csapolt sört a nyár hevében.

A túra főbb szakaszai

A kiindulás és a kletterezős szakaszok (Vordernberger Mauern), állandó kaptató, majd váltakozó fel és lefelé vezető részek. Egyensúlyozás a szakadékok szélén. Egy három főből álló, futócipős, könnyen öltözött, mini hátizsákos csapat húz el előttem. Nincs kletterező felszerelésük. Így is lehet a vakmerőknek és a nagy menőknek. Én az első drótköteles szakasz beszállója előtt felveszem a beülőt és a kantárt. A Fahnenköpfel alatti első igényesebb szakaszig azonban nincs rá igazán szükségem. Majd a kulcsfontosságú C szakaszon jól jön, illetve ez után is még kétszer igénybe veszem az önbiztosítás adta lehetőséget. El tudom viszont képzelni, hogy a rettenetesen nagy profik felszerelés nélkül is elboldogulnak.

A középső rész a dombokon (Vordernberger Zinken). Amint elhagyjuk az utolsó drótkötéllel biztosított szakaszt, magunk mögött hagyva a csupasz sziklákat, helyenként behavazott, optikailag szelídnek tűnő, füvel benőtt tájra érünk ki, de ohó(!), a kaptató java még csak most jön. A végső füves csúcsról aztán tényleg jön a várva-várt leereszkedés a Rottörl kereszteződésig. Innen jól lehetett látni a hegy északi részén a Reichensteinre vezető teljesen behavazott utat. Egy más csapat éppen feladata a 2165 méteres csúcs ostromát, arra kifejezetten téli alpinista felszerelés kell.

A leereszkedés (Krumpen). Először meredek, sziklatörmelékkel borított lejtős ösvény, helyenként nagy kiterjedésű hófoltokkal tarkítva, melyben itt-ott térdig is besüppedek. Veszélyes, mert nem lehet tudni, milyen mélység van alatta, ezért igyekszem elkerülni a hómezőket. Végre elérem az erdősávot, jobbról egy vízesés morajlik bele a tájba, lefotózom.

PA314096
Az első szakaszon. Megint egy csúcs bukkan elő.
PA314103
Egy csúcskeresztnél, a hattérben újabb csúcs köszön.

A tanulságok.

Bár jó korán érkeztem a Hirnalmra, mégiscsak október vége, november eleje lévén, egész idő alatt attól tartottam, hogy valahol útközben rám esteledik. Ez nem jó, ezért tempósabban haladtam. Egyszer ugyan megpihentem (kb. 10 perc) elemózsiázni úgy, hogy a középső szakaszon a süvítő szél elöl a hegy gerince mögé vonultam. A tempós kaptatás vége az lett, hogy a leereszkedő szakaszon (nem tudni miért csak itt) combgörcsöt kaptam. A böngésző szerint a “musculus adductor longus” jelentett be unalmast és feltehetően a megerőltetéshez járuló folyadékhiány válthatta ki. A földre vetettem magam vonaglani (szerencsére pont füves szakaszon) és bármilyen pózt vettem is fel iszonyú fájdalmat éreztem. Eszembe jutott, hogy hasonló esetem volt a Franz Scheikl Klettersteig végén is, és akkor egy fél liter ásványvíz elfogyasztása után szinte azonnal enyhültek a panaszok. Így aztán mind egy cseppig kiittam a vastartalékomat, ami tényleg csodás enyhüléshez vezetett. Még üldögéltem egy darabig masszírozgatva az érintett részeket, majd minden különösebb gond nélkül tudtam folytatni az utamat. Mint említettem a közeli Krumpenalmon aztán jó bevedeltem forrásvízből. A tanulságok pontokba szedve:

  1. Vedd komolyan a túra megerőltetéseire vonatkozó figyelmeztetéseket. Csak átlagon felüli kondícióval rendelkező, rendszeresen sportoló, futó vagy egyéb nagy kitartást igénylő sportot űzők vállalkozzanak.
  2. Ne becsüld alá a folyadékszükségletedet. Inkább egy flaskóval több, mint kevesebb legyen a jelszód!
  3. Ne becsüld alá az időjárást. Fenn a gerincen akkor is süvölthet a jeges szél, ha lenn éppenséggel kellemes szélcsendes idő uralkodik. Gondold meg viszel-e ilyen esetre megfelelő ruházatot.
  4. Kora tavasszal és ősszel, hómezőkkel is találkozhatsz.
  5. Vidd csak magaddal a kletterező cuccaidat, mint szoktad. A kantárt, sisakot, kesztyűt és persze a beülőt. Gondold meg, az előtted mászó túrázók akaratlanul is a fejedre lökhetik a rengeteg szerteszét heverő öklömnyi szikladarab valamelyikét, mellyel az út felfelé vezető része bőven borított.
  6. Mászás közben, jól vigyázz, ha fogódzkodót keresel a sziklán, sok lazán ül és egy rántásra a markodban maradhat.

A túra átlagos időtartama 7-8 óra, hossza kb. 13 km. A GPS nyomvonalam innen letölthető.

PA314108

A középső szakaszon. A háttérben a jeges leheletű Reichenstein (2165m)

PA314147
Hóban tipródva
Kategória: Sport, Story
Címke: , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s