Augusztus 5. Mélyen szántó szürke hasú felhők öntözik az Enns völgyét. Ugyanezen az úton autóztunk Schladmingba az idén januárban. Akkor Cirmivel azon morfondíroztunk, lesz-e még tél, most meg Angikával inverz módozatban, azon, hogy lesz-e még nyár? Az ablaktörlő szorgalmasan pucolja a szélvédőt, amikor végre begurulunk szállásunk parkolójába. Reményteli célom a Dachstein fellegek áthatolhatatlan függönye mögé rejtőzik kutató tekinteteink elöl. Egy fabatkát sem adtam volna aznap az egész elkövetkező hét időjárásért, ami pedig a körülményekhez képest az alábbi táblázatba szedettek szerint mégis elég jól alakult:
Szeretek egyedül csatangolni a hegyekben, de jó, ha valaki vár rám a völgyben. Megkérem hát Angikát, kísérne el egyhetes szabadságomra a Dachsteinre, ahol néhány régóta dédelgetett tervemet kívánom megvalósítani. Hogy Angikának is megédesítsem a Schladmingban eltöltött időt, betervezek néhány könnyű, de mégis látványos túraszerű sétát is azzal a nem titkolt reménnyel, hogy esetleg a jövőben ő is kedvet kap az ilyen jellegű kiruccanásokhoz.
A szerdai nap nem csupán felhőket, hanem esőt is ígér. Ezért aztán köpönyeggel és egyéb eső elleni herkentyűvel jól felszerelkezve vágunk neki a Planainak. A Schladming centrumából induló kiskabinos Sun-Jet liftnek aznap csak csak a neve emlékeztet a napra. Furcsa látvány az emlékeimben élő téli kulisszát zöldbe öltözve viszontlátni. Angikát meggyőzöm, hogy képes lesz felmászni a Planai legtetejére, a nyári álmát alvó Märchenwiese lift hegyi állomásához, ahol még egy csúcskereszt is jutalmazza fáradozásait.
![]() |
![]() |
Séta nyomvonala a Planain | Wilde Wasser túra elsö szakaszának a nyomvonala |
Annyira belemelegszünk, hogy alászállunk még a Krahbergsattelba is. Megszemléljük a Hetedik Mennyország névre keresztelt lift hegyi állomását is, amit Angika eleddig csak elmondásból és képekről ismer. Innen a Planai panoráma körúton térünk vissza a Sun-Jet hegyi állomásához.
Az alig kétórás séta a Planain félig sem tölti ki a napot, ezért Schladmingba visszaérkezve elsétálunk még az Untertal torkolatához, hogy megejtsük a soron következő látványosságot, a Vad Víz túra elsö szakaszát.
Az Untertal egy hosszú völgy a Planai hegyhát és a Krügerzinken gerince közé ékelve. Mélyén a hasonnevű patakkal (Untertalbach) mely számtalan vad zuhogón át érkezik Schladmingba. A patak a Riesach tóból fakad, vizét a Riesach patak táplálja. A völgyben 5 szakaszra osztott turistaút kanyarog (Wilde Wasser Tour). Ezek délről északi irányban haladva egyre igényesebbek. Míg az első szakasz első fele akár babakocsival is megejthető, addig az ötödik szakasz embert próbáló 10 órás hegyi túra, 1600m szintemelkedéssel.
Fülsiketítően robajlik a bővizű patak mindjárt az első szakasz legelején. A helyi vízerőmű be is fogja a víz egy részét, hogy megforgassa a villanyturbinákat. Felfelé sétálva a patak mentén, számtalan kisebb nagyobb csermelyt és patakot keresztezünk, melyek erejük szerint különféle vízikerekeket, csattogókat és kelepelőket meghajtva zúgnak vagy csurgadoznak bele az Untertalbachba.
A szakasz végét az untertali tűzoltószertár, illetve az út átellenes oldalán lévő parkoló jelzi. Itt választani lehet. Visszatérünk ugyanazon az úton, ahogy érkeztünk, vagy átkelve a patak másik oldalára egy keskeny turistaúton először felfelé kaptatva, majd lankásan félhomályos erdőben ereszkedve jutunk vissza Schladmingba. Mi az érdekesebb, második verziót választjuk, amit nem bánunk meg (ez az út babakocsisok számár inkább nem ajánlott).