A Hohe Wandon a hétvégék mostanság kissé túlcsordultak a látogatók tömegeitől. A dolgos munkanapokon, a koraesti órákban viszont még szinte akadálytalanul lehet bejárni a népszerű Steigeket.

A táv (Zweiersdorf, Springlessteig, Wandfußsteig, Gebirgsvereinsteig, Hubertushaus, Steirerspur, Hubertushaus, Springlessteig, Zweiersdorf) 4.5 km, 500 m szintemelkedés bruttó 3:00 óra

Van már öt óra mire Zweiersdorfból elindulunk a Wandfußsteig irányába. A néhány nappal ezelőtti esőzések kiszáradt nyomai jól kivehetőek. Az ösvények viszont mostanra kiszáradtak és ez jó jel. Árnyas fenyőerdőben kaptatunk felfelé sietség nélkül, mégis patakzik rólunk a verejték. Nem egészen egy óra alatt érkezünk a beszállóhoz. Egy sportos alkatú fiatalember indul előttünk és olyan gyorsan veszi a blattot, hogy mire kiérünk a sárga fal alá, alakja már a messzeségbe vész.

A szikla felülete végig remek, csontszáraz. Nem kell tehát sehol harcot vívni a nedvesség ellen. Cirka 50 perc alatt végzünk a Gebirgsvereinsteiggel. Gyorsaságunk fő oka a szabad pálya. Sehol sem kell senkire várakoznunk. A platóra kiérve aztán megbeszéljük, hogy bejárjuk még a közeli Steirerspurt is (ha már egyszer itt vagyunk).

A Steirerspur így a Gebirgsvereinsteig után valóban csak apró hab a tortán. Alig 15 perc alatt kivégezzük. Utána még iszunk és csendesen eluzsonnázgatunk az elhagyatott Hubertushaus előtti padon (a vendégház csütörtöktől vasárnapig van nyitva). Eltelve a közelgő est hangulatával szépen nyugodtan és főleg megelégedve a jól sikerült mászással leereszkedünk a Springlessteigen.