Türnitzer Höger via Dachsgraben


Hetek óta nem jártam a hegyekben. Ezt észre is veszem. Felfelé menetben, itt-ott, mintha kifulladnék. Teringettét! Pedig hetente legalább kétszeri alkalommal kondíciós futótréning be van iktatva. Szóval nem várhattam tovább a jó időre, muszáj volt nekilendülnöm. A Türnitzer Höger egy számomra még ismeretlen útvonallal, épp megfelelőnek látszik.

 TürnitzerHöger_2DKomp  TürnitzerHöger_3D

 TürnitzerHögerProfile

red A táv (Hohenberg, Sturmkogel-Steig, Furthof, Dachsgraben, Türnitzer Hütte, Högersattel, Linsberg, Geschwendthütte, Steinparztal, Hohenberg) cirka 20 km, 1310 m szintemelkedés bruttó 6:45 óra latt

Konstans napsütés volt beígérve, amiről az időjárás nem tudhatott, mert a koradélutáni órákig makacsul ragaszkodott szürke hasú felhőihez. Ez tekintettel a kaptatókon felhevült testre, nem kifejezetten hátrányos. A Höger tetején trónoló kunyhó teraszán ücsörögve és elemózsiázgatva viszont, aznap, kifejezetten didergető élmény. Ezt tutira másképpen képzeltem el! Tudniillik langymelegen nyalogató napsütésben sütkérezve.

Túrám némi bonyodalommal kezdődik. Hohenberg templomterén parkolok és Furthofig (tudniillik a Dachsgraben szájához vezető útig) cirka 4 km-t kellene aszfalton legyalogolnom (lásd a térképet). Szebb alternatíva a Sturmkogel alatt vezető erdei ösvény, amit rendre meg is lelek.

A végén valahogy elvéthetem és Furthof kerítéssel körbevett stadionjában landolok. A nemjóját! Nincs kedvem visszafordulni és a stadiont északról határoló fakerítésen mászok át. A gond, hogy egy ugyancsak bekerített családi ház kertjében találom magam. Na, most mit tegyek? A birtok északi felén egy halastóféleség határolja a területet. A partján találok egy szűk csapást, ami végül is közterületre visz. Szóval majd meg kell, érdeklődöm, hogyan lehet birtokháborítás nélkül is visszajutni a Furthofba.

Az út további része már fele ennyire sem kalandos. Ha a beígért napsütés hiányától eltekintek, akkor minden papírforma szerint alakul. 8:25-kor indulok, 9:45-re elérem a Dachsgrabenbe felé vezető utat és 10:00-kor már az árokban vonulok. 10:45-kor kiérek a hegyoldalra és megkezdem az ugyancsak meredekre sikeredett végső kaptatók legyűrését. Megértem rögvest, miért nem ajánlatos télidőben erre jönni (lavinaveszély fenyeget). Alig egy órával később érkezem a Türnitzer Hütte alá.

11:50-kor teszem tiszteletem a csúcskeresztnél, majd zimankósra sikeredett pihenőm után, 12:10-kor máris indulok következő célom a Linsberg felé. Odáig le kell még gyűrnöm egy további kaptatót (Stadelberg) majd a Geschwendthütte felett elhaladva felérek a Linsbergre (13:35). Innen remek kilátás nyílik visszapillantásban a Högerre. A továbbiakban aztán már végig ragyog a nap. Mintha próbálná behozni az elmulasztottakat.

13:50-kor elérem a Gschwendthüttet (hétköznap nincs nyitva) majd a Steiparztalon át, egy jól ismert úton, 1:40 alatt érkezem vissza Hohenbergbe.

Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s