A Waxencek, Pernitztől északra egy szerény hegyvonulat, legmagasabb csúcsa alig-alig éri el a 800 métert. Helyi nevezetessége a Waxeneck vendégház, mely télen-nyáron látogatható. Zimankós késő őszi időben, amikor már a menedékházak jelentős része bezár, túrák kedvelt célpontja. Ezúttal a miénk is.
 |
 |
|
|
|
Ortmann vasútállomás parkolójából indulunk nem sokkal kilenc után. Ma két társam is akad, Jakub és Cirmi. Első köztes célunk, a Hohe Mandling, amit ugyan már jól ismerünk, de ezen az Ortamnn felőli ösvényen még nem jártunk. Sűrű és makacs ködben menetelünk. Hangot adunk reményeinknek, hogy valahol, előbb-utóbb azért csak-csak kibukkanunk majd a ködtenger fölé. Ez a Mandling alatt, úgy 850 méteres szinten meg is történik (lenti kép). Az inverzió miatt érezhetően melegebb is van a 967 méteres csúcson és élénk szél fúj hozzá (10:23).
A Waxeneck felé vezető út sajnos lejt és újra belemerülünk a ködbe, tudniillik azon a ponton, ahol 1866-ban az utolsó alsó-ausztriai farkast elejtették (10:42). Emléktábla utal a sajnálatos eseményre (kép). A lombját vesztett erdő éjjel hízott zúzmarái erősen olvadoznak, amitől olyan, mintha záporeső hullana fejünkre. Nem kifejezetten idilli. Ha nem tudnának, mi az égi csapadék forrása, azt hihetnők, tényleg esik az eső.
A Geyersattel utunk mélypontja (11:34). Innentől számítva ismét emelkedőn kaptatunk, aminek az áldásos következménye, hogy újra kibukkanunk a köd birodalmából. Halleluja, ismét napsütés (lent kép)! Az alsóbb régiókra telepedett pára okozta misztikus hangulat továbbra is megmarad. De végre nem csöpög fentről semmi. 12:10-kor érjük el déli pihenőnk célpontját, a Waxeneckhaust.
Odabenn kellemes meleg. Két öreg kutya fogad. Az egyik ugatva köszönt, nem tudni, hogy sopánkodik-e avagy csak így szokta meg. Egyébként szelíd jószágok. A kiszolgálás gyors, a falat ízletes. Nem sietünk. Átizzadt cuccainkat szárítgatjuk a radiátorokon. 12:55-kor kerekedünk ismét fel.
A Spatzenwälderkogel (750m) felé vesszük az irányt abban a reményben, hogy a hegygerincen vezető út a köd felett marad. Ez a feltételezés valóban be is jön. A Feichtenbacher Schneiden át (769m – lenti kép) vezet a turistaút az említett Spatzenwälderkogelig (14:06). Mivel az ösvény Pernitzbe vezet, itt mi visszafordulunk és úttalanul, az erdőn át megpróbálunk meglelni egy térképen feltüntetett csapást. Ez némi GPS támogatta bolyongás után sikerül is.
A továbbiakban elérjük a jelzett turistautat majd Feichtenbachon át kijutunk az aszfaltútra (14:44). Cirka 20 perces séta után érkezünk vissza kiindulópontunkba. A makacs köd gondoskodott róla, hogy ne legyen unalmas a kerülö. Mindazonáltal egy remek hangulatú, minden évszakban és kétséges idöben is vállalható kirándulás.
Sztefano-Space 