Meggyőződésem volt, hogy a Bécsi-erdő legmagasabb pontjára (szerény magassága miatt) legfeljebb csak MTB-vel mászom fel, de tévedtem. Szóval az úgy történt, hogy szombaton már kitomboltam magam a bringámmal és így vasárnap valami gyengéd levezetésnek lett aktualitása. Egyébként is zivatarokat ígér a meteorológia a Bécsi–Alpok területére miközben Angika sem járt még Schöpfelen. Különben is ünnepnap van. Maradjunk hát a szelíd dombokon.
![]() |
![]() |
![]()
|
Apropó, a Schöpfl csúcsán még egy kilátó is található, a Matraswarte, amit még én sem láttam. Tudniillik számomra valahogy összeegyeztethetetlen kilátókba sompolyogni, amikor MTB-vel vagyok úton. Nos, a terv jól beválik.
Három MTB-útvonal is erre visz, de bringásokat egyelőre nem látunk, csak majd délután
9:00 órakor indulunk át a csendes erdőn. Legnagyobb csodálkozásunkra, madarakon kívül, élő lénnyel nem találkozunk, pedig azt hittük, tömegek özönlik majd el ezt a népszerű kirándulási célpontot. Csak már közvetlenül a csúcs közelében ér minket utol egy fiatal pár.
Az út eleinte széles erdészeti úton, enyhe emelkedőn visz. Később a jelzés bekalauzol egy erdei ösvényre. Nagyon laza tempóban, szinte percre pontosan 2 óra alatt érünk fel a Matraswarte legfelső platformjára. A déli szél meg-megborzol odafenn. A kilátó nyilvánvaló célja, hogy az erdővel borított magaslatról rá lehessen kukkantani a külvilágra. Ez működik is remekül.
Ezután lehuppanunk a Schöpfelschutzhaus napsütötte teraszán. Közben, mint az várható volt, egyre többen érkeznek. Bringások és gyalogosok egyaránt. Nem sietünk. Olyan szép az idő, hogy órákig el lehetne itt ücsörögni. 12:30-kor aztán mégiscsak felkerekedünk és nyugodt tempóban, 14:00-ra érkezünk vissza a kiindulópontba.
Meglepetésünkre még egy kereszt is van a Bécsi-erdő legmagasabb hegyén