… és maradék hite a várható időjárás esetleges javulását illetően, gyorsan józanodjon ki, mert a változatlan változékonyság rendíthetetlenül megy tovább (legalábbis a meteoblue.com szerint):

Egyébként pedig, ami idén tejesen rendhagyó, az a zivatarok teljes kiszámíthatatlansága. Az elmúlt években is voltak zivataros időszakok, ám míg korábban számolni lehetett létrejöttük időbeli és térbeli statisztikai valószínűségével, addig az idén az ilyen kalkulációk egyáltalán nem működnek.

Más szóval, ha tavaly és korábban igaz volt, hogy a villámok java része 14:00 óra után csap be, addig ez a szabályszerűség az idén mintha feloldódni látszana. Pedig teljesen logikus fizikai törvényszerűségről van szó. Tudniillik idő és napenergia (egyenlő teljesítmény) szükséges ahhoz, hogy a zivatartornyok elég nagyra nőhessenek.

Nyáron, az időszámítás 1 órás eltolódása miatt is, a 14:00 óra a nap állása szerinti 13:00 órának felel meg. Az első zivatarok kialakulásához tehát a délelőtti napsütés és a déli felmelegedés szolgáltatná a kitörésükhöz szükséges teljesítmény plusszt. Idén viszont helyenként már 11 órakor elérte a villámbecsapódások száma az aznapi maximumot, szintúgy az ezzel járó özönvizek hevessége. Arra vonatkozólag pedig, hogy pontosan hol jön le az ég, még csak körülbelüli válaszok sem adhatók. Ezt szem előtt tartva indulj túrázni, ha mindeképpen mehetnéked van!

Megjegyzés: az okokat firtatva, az időjósok arra a megállapításra jutottak, hogy a zivatartornyok azért érhetnek meg már a délelőtt folyamán, mert több kilométeres magasságban teljesen elcsitult a Jet-Stream (lásd a képet, Európa föltt nincs is Jet-Stream). Ha nincs magassági szél, akkor a tornyokat nem fújja el, és tehát zavartalanul és gyorsan kövéredhetnek.