Fölzstein, avagy az XL-Hochschwab kerülő


Tavaly ősszel, a Hoschwabon jártamkor született meg az ötlet és a tervezet, meglátogatni a Fölzstein pompázatos sziklaszirtjét. Tudniillik, ahogy ereszkedtem a Fölzalmról, szemet szúrt ez a szinte bevehetetlennek tűnő orom, ahogy ott trónol nagy dölyfösen a völgy felett. A neten hamarosan rátaláltam Robert Rosenkranz 2011-es beszámolójára, mely aztán a túránk alapjául szolgált.

Fölzstein_2D Fölzstein_3D
FölzsteinProfile

red A mgetett táv, felerészt jelöletlen úton (Fözklamm, Mitterbachgraben, Zirbeneck, Waschenriegel, Fölzstein, Fölzkogel, Karlhochkogel, Hinterwiesen, Obere Dullwitz, Voisthalerhütte, Fözsattel, Fölzalm, Fölzklamm) 21 km, 1600 m szintemelkedés bruttó 10:00 egész óra alatt (nettó 7:00 óra)

Szombaton valamelyest alábbhagy a nagy kánikula. Odafennre legfeljebb 17-20 C fokról szól a fáma, ideális, felhőtlen, zivatarmentes túra idő vár ránk. Ez el is kell egy ilyen nagyszabású vállalkozáshoz, mely jórészt jelöletlen ösvényen fut és négy csúcs becserkészésével teszi fel a koronát a kirándulásra. Aznapi társaim Attila és Cirmi.

8:00 órára beszéljük meg a találkozót a Fölzklamm előtti fizetős parkolóban (3€ egy jegy egész napra). Lassan-lassan gyűlnek a nagy hegy szerelmesei, de mi így is az elsők között rajtolhatunk.

DSC05341

Mindjárt az elején egy kis talány megfejtése édesíti a túra kezdetét. Tudniillik a neten fellelhető riportok szerint a Fölzklamm előtt egy üzemen kívül helyezett kicsiny villanytelep után kell letérnünk balra a jelzett turistaútról, hogy fűszeres kaptatón kezdjük meg aznapi kirándulásunkat.

Az aprócska bonyodalom oka, hogy az említett villanytelep épületét időközben lebontották és így már nem szolgálhat tájékozódási pontként. Annyit viszont tudni lehet, hogy a Mitterbach patak folyása szerinti bal oldalon, azaz a turistaútról nézve a jobb oldalán kell felfelé kaptatnunk. Így aztán a jelöletlen, de mindvégig jól követhető csapás kezdetét szinte elvéteni sem lehet, mert közvetlenül a Mitterbach patakon átívelő híd után indít (fenti kép az ösvény beszállójával a korlát mellett).

DSC05160

Eleinte nagyon meredeken mászunk felfelé, de hamarosan szelídül, sőt teljesen kiegyenesedik az út szalagja. Mindvégig a patak (folyás szerinti) bal oldalán haladunk (fenti kép). A Mitterbachba később egy más, időszakos patak ömlik északról, melynek a neve nincs a térképeken feltüntetve.

DSC05162

DSC05163

Egy szebb napokat is látott korhadt fahíd vezet át felette, melyre szerencsére szükségünk nincs, ugyanis a névtelen patak medre teljesen száraz és tehát könnyen át lehet jutni a túloldalára (fenti képek). Az út itt egy gyönyörű vadvirágos mezőre vezet, ahonnan belátható utunk elsődleges célja, a magasztos és szinte elérhetetlennek tűnő Fölzstein.

DSC03225

A mezőn toronyiránt áthaladva egy erdei ösvényen találjuk magunkat. 1220 m szinten egy elhagyatott de jó állapotban lévő vadászkunyhó köszönt (9:30). Itt pihenünk egy sort, miközben Attila, az eleddig elszenvedett megpróbáltatások nyomán eljátszadozik a visszafordulás gondolatával, amit természetesen azonnal elvetünk.

DSC05169

DSC05176

DSC03230

DSC05201

DSC03243

Ezután hamarosan érkezünk a hegy gerincére, a Zirbeneckre, (10:10) mely enyhén kitett, de annál pompázatosabb kilátásokkal remekelő emelkedőn visz felfelé (fenti képsorozat). Első köztes csúcsunk a Waschenrigel (1860m; 11:10;lenti kép – egy kőhalom jelzi).

DSC03255

DSC05218

További gyengéd emelkedőn (fenti kép) érkezünk a Fölzstein füves platójára (lenti képek). A jó magas csúcskereszt tövében (11:40) engedélyezünk magunknak egy hosszabb jutalmi pihenőt. Még didergünk is egy sort a hűvös fuvallatok nyomán, ami szinte már-már csemegének számít a mostani szaharai kánikulában.

DSC05220

DSC05227

DSC05234

Következő célunk, a Fölzkogel felé vezető út továbbra is jól követhető. A 2022 m magas Fözkogel aznapi harmadik csúcsunk (12:15; lenti kép). Tudvalevő, Stájerország hagyományai szerint a „Stein” általában elő-csúcsot jelent, míg a „Kogel” megjelölés a magasabb, fő csúcsot illeti.

DSC03269

Negyedik és egyben utolsó csúcs-célunk, a Karlhochkogel felé viszont már nem hagyatkozhatunk jól látható csapásokra, mert az ilyenek ugyancsak fogyatkozóban vannak. Mintha az általános érdeklődés nyomait kitörölte volna a természet. Némi tájékozódási készség tehát elkel. Egy GPS nyomvonala vagy iránytű is jó segítséget nyújthat. Később, miután balról jobbra megkerültünk egy névtelen, de célunkat takaró hegyormot, előbukkan a Karlhochkogel elnyújtott gerince (lenti képek). Ez nagyban megkönnyíti a tájékozódást, már amennyiben a cél egyértelműen be van azonosítva.

DSC05250

DSC05257

DSC03281

DSC03283

A Karlhochkogel 2096 méteres csúcsára úgy nyúlik az út, mint a rétestészta. Amikor azt hiszed, már fenn vagy, még jön egy bukkanó, egy elő-domb meg ilyesmi. Mivel jócskán elmúlt már dél (13:10), nem sokat időzünk a csúcson, hanem igyekszünk megfejteni az Obere Dullwitzba vezető út fonalát. Tudniillik innentől kezdve abszolút semmiféle nyomot nem találunk és hát a GPS-t követjük toronyiránt, egy árkokkal, dimbekkel-dombokkal szétszabdalt de mégis ártalmatlan, szinte már jóságos benyomást keltő felföldön át. Az útkeresés végső fázisát néhány kisebb-nagyobb kőhalom (ún. Steinmänner) könnyíti, ezekből a jelekből tudjuk, hogy jó helyen járunk, jó irányban haladunk (lenti kép).

DSC03286

DSC05266

Megelégedéssel nyugtázom, amikor elérjük a Dullwitzban futó hivatalosan is jelzett turistautat (13:30), ami szerpentinekben ugyancsak rendesen zuhan az árok mélye felé, majd később jó hosszú szakaszon hómezővel borított. A télies lejtő keresztezése jó odafigyelést igényel, de elvileg nem igazán veszélyes. Egy esetleges kicsúszás ugyan semmiképpen sem ajánlott, de itt nem jelent halálos balesetet, mivel cirka 30-40 méter szánkázás után a csúszda a Dullwitz legalján érne véget.

DSC05274

DSC05278

DSC05287

A télen itt leereszkedett lavinák táplálta hómezők még hosszú szakaszokon töltik ki a Dullwitzot. Keresztezésük a továbbiakban semmiféle gonddal nem jár, mert az árok alján haladunk, gyengén lejtő terepen (lenti képek).

DSC03293

DSC05296

14:30-kor érkezünk a Voisthalerhüttebe, azaz, indulástól számítva 6:30 óra elteltével. Mivel a felhőtlen kék égről ragyogó napsugarakban eleddig sem szenvedtünk hiányt, inkább a kunyhó belsőjében foglalunk helyet, hogy elköltsük déli elemózsiánkat. Egy egész órányi időt szánunk a jól megszolgált pihenésre, miközben az elektrolitok pótlásáról sem feledkezünk meg.

DSC05306

Kénytelen-kelletlen kerekdpnk fel tehát, hogy a nap legmelegebb szakában, tegyük meg az azaznapi utolsó felvonásnak számító, majdnem 3 órás, a Fölzklammba visszavezető utat (lenti képen visszapillantásban a Voisthalerhütte).

DSC05317

DSC03299

DSC05329

DSC03302

DSC03305

A Fölzalmon, bár betérésre hívogat a nyáron nyitva tartó gazda, mi ellenálunk és megállás nélkül folytatjuk utunk egy kellemetlen, morzsalékos helyenként ugyancsak jó meredek ereszkedőn (fenti kép, a háttérben a Fölzstein). 17:45-kor kilépünk a Fözklamm sziklakapuján, minek utána egy fürdőzés és felüdülés következik a Mitterbach jéghideg vizében.

DSC05335

DSC05346

Egy nagyon hosszú, de kalandokban és páratlan kilátásokban, vad kulisszákban gazdag kirándulás. A túra elengedhetetlen feltétele a stabil időjárás. Esetleges köd komoly gondokat okozhat különösen az út, Dullwitzba vezető részén. Na, és persze az átlagosnál jóval igényesebb és szükséges erőnléti követelményekről sem szabad elfeledkezni.

Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s