Az Eiger északi falával való konfrontáció nem lenne teljes a jelenlegi rekordok tükrében. Míg az első sikeres (Heckamair 1938) megmászás két éjszaka és három nap alatt valósult meg, addig a bergsteigen.com szerint ma, egy jól felkészült szikla és jégfalmászónak összesen 26 óra alatt, illetve 2 nap és egy éjszaka alatt illene végig mennie rajta. Reinhold Messner és Peter Habeler 1974-ben, az akkori világ ámulatára, 10 óra alatt végeztek a fallal. A rettenthetetlen svájci Ueli Steck honfitársával Dani Arnolddal vívott csatát a Heckmair útvonalon.
Ueli Steck 2007-ben kezdte meg a rekordokat döntögetni 3:54 órával, majd egy évvel később 2:47-ra javított. Dani Arnoldnak ez cseppet volt ínyére és 2011-ben 2:28-ra tette a lécet. Ueli Steck 2015-ben visszavágott és 2:22 alatt futott végig a Heckamair útvonalon.
Amikor egy riporter a felkészüléséről faggatta, Ueli annyit mondott, hogy ez neki alapgáz (képzeld el, alapgázon!). Tudniillik valójában csak most kezdi el az igazi felkészülést a Mount Everest – Lhotse terveztének a megvalósításához. Sajnos, 2017-ben a Lhotseval szomszédos Nuptsen érte őt utol a halál. A legszebb időben, magashegyi akklimatizációs tréning közben zuhant 1000 métert. Senki sem ismeri a részleteket mivelhogy tanú nincs, Ueli egyedül volt útközben. Ez a végtelenül szimpatikus hegymászó mindössze 41 évet élt.
Sokszor megnéztem a csatolt videót. Én is nagyon sajnáltam a “Swiss Machine-t”. De sajnos a nagy számok törvénye magában hordozza a végzetet is.
A videóban az is elhangzik, hogy 2008-ban még 190 volt a maximális pulzusa, az új rekord felállításakor viszont csak 156. Ez egy nagy lépés elöre, mondja. Való igaz. Mennyi is a mi pulzusunk amikor a csúcsra érünk?
Nyilván nem mérvadó, de nekem a közös túráinkon a max. pulzusom: 150 alatt volt.
Az enyémet meg sajnos nem tudom, mert soha nem mérem, de láttam, hogy neked van ilyen kütyüd és ellenörzöd,… Nekem a szobabiciklimen van pulzusmérö és ha nagyon megforgatom (300 Watt feletti tartományban) 160/165-ig jutok el.