Miután hírt adtam az Attilától kapott zakuszkáról, megérkezett válaszként rá a helyesbítés is. Mint ott helyben olvasható, “az asszony nem ember”, “a sör nem ital”, “a leányka nem gyerek” stb. és a zakuszka pedig nem padlizsánkrém. Na bumm! A felsorolt kategóriáknak viszont azért szoros közük van egymáshoz, tudniillik a zakuszka egy padlizsánkrém alapú, szigorúan fokhagymás pirítósra való finom massza, avagy kutyulmány. A padlizsán:
Padlizsánon kívül pedig még egy csomó más alapanyagból kell az ínycsiklandozó masszát összekutyulni. Attila volt olyan kedves és hozzájárult a nekem küldött fotóinak a közzétételéhez, melyeken egyértelmű bizonyítást nyer, hogy a zakuszka tényleg nem padlizsánkrém, de sok-sok közük van egymáshoz. Íme tehát:
És a fenti zöldségekből pedig ilyen szép színű habarmányok készülnek, melyek egymásba fonódásából születik meg a végtermék.
Aki pedig egészen pontosan szeretné tudni, az itt olvashatja a receptúrát:
További hasonszőrű termékek receptje pedig az alábbi linken böngészhető:
https://www.nosalty.hu/recept/majonezes-padlizsankrem-padlizsankrem-5
Sztefano-Space 
Igazi finom zakuszka akkor lesz, ha a fényképen látható zöldségmennyiséget mind feldolgozzuk. Tehetünk bele pár db sárgarépát, petrezselymet, cukkinit (ledarálva és puhára párolva). Nemcsak a vinetát, de a gogost és a paprikát is ajánlott sütni és hámozni. S hogy mi a vineta és gogos? Attila biztosan tudja, mert azt feltételezem, hogy erdélyi.
Kedves Sztefano, néhány túratársammal lelkesen olvassuk beszámolóit és nemegyszer mosolygunk, hogy majdnem találkoztunk… A derék és egyéb fájás pedig messze elkerülje még egy pár évtizedig!
Kedves Erzsébet, egy ilyen “majdnem” például hol-mikor esett meg? Köszönöm a jókivánságokat. Ama derék-dolog az egyik legalattomosabb ártalmatlan nyavalya. Derült égböl villámcsapás szerüen tör a az imént még virgonckodó áldozatára.
Próbálok egy pár “majdnemet” felsorolni:
1. Schober-Öhler: mi 2019 szept. 21-én jártunk ott, Önök okt.21-én.
2. Alpenvereinsteig: mi 2019. aug. 31-én ott jöttünk le, Önök szept. 14-én voltak ott.
3. Hochschwab: 2019 jún. 30-án a Hochschwab csúcsról integethettünk volna Önöknek.
4. Obersberg: 2019 febr. 17-én hótalpas túra nekünk, febr. 25-én Önöknek.
5. Schneealpe: 2018 okt. 6-án túratársaim kb egy órával később érkeztek a Lurgbauerhüttehez.
Az én pontosságom is csak “majdnem”, de hasonlókat még sorolhatnék és valóban mondjuk néha, hogy kerülgetjük egymást.
Köszönet a szép beszámolókért és gyönyörű képekért és még sok-sok túrát jó egészségben!
Kedves Erzsébet: Ön nyert. 🙂 Tényleg erélyi, pontosabban a pártiumból, Szatmárnémetiben születtem. Cukkinit,petrezselymet, sárgarépát mi nem szoktunk bele tenni, gondolom dúsítás céljából kerül a zakuszkába. Hogy Sztefánót ne zavarjuk össze: vineta=padlizsán, gogs=pritamin paprika. Mivel a fenti képekből is látszik milyen mennyiségű alapanyagból készítjük a zakuszkát, ( idén kb. 36 kg padlizsánból ) ezért mi nem sütjük a paprikákat. Természetesen a sült, hámozott paprika még további pikáns, füstös ízt ad a zakuszkának. No majd jövőre kipróbáljuk.
Köszönöm a dekódolást. A jelenlegi receptúrával készült zakuszka is mennyei.
És milyen jól ismeri a góbé mondásokat!
Hát valóban nagy adag zakuszkát készítettek, bizonyára sokak örömére. Régebben én is sok zakuszkát főztem-sütöttem, amit szülőföldemen, Székelyudvarhelyen tanultam.
Most a Kőszegi-hegység magyar oldaláról járunk gyakran túrázni a közelebbi hegyekbe, talán egyszer összefutunk.
A 80-as évek közepén Temesváron sok góbé egyetemi kollégám, barátom volt, volt kitől tanulni. Két éve Zeteváralján volt a “magyar egyetemisták futbalbajnoksága”, az M-Kupa. Idén meg Szépvízen.
Idén még a Rio Kacskaringón ( alias Tekerőpatak ) is átautóztunk. Igen, miután megkóstolták jó barátaink, ismerőseink, akik még nem ettek zakuszkát, majd mindenkinek ízlett ( és ízlik most is ), de eddigi legnagyobb dícséretet Sztefánótól kaptam. 🙂
A 70-es évek elején Temesváron magyar kollégáim mondták: “Te nem beszélsz székelyesen, nem is vagy székely.” Akaratlanul rávágtam: “Én ejsze jobban tudom.” Rögtön elhitték.