A Klosterwappen klasszikus


Márciusban szoktunk könnyes búcsút inteni a télnek, mégpedig egy kiadós magashegyi túrával Alsó-Ausztia legmagasabb csúcsára, a Klosterwappenra. A klasszikus mozzanat az egészben, pedig az út vonalvezetése a Fadensteig-Fadenwegen. Odalenn már tavaszt csicseregnek a madárkák, de a hegy még erősen fehérlik, így téli cuccokkal felszerelkezve vágunk neki a jó kondit megkövetelő kalandnak (8:20). Mivel az elmúlt hetihez hasonló, leülepedett, megkeményedett hórétegre számítunk, hótalpakat nem viszünk, pedig mint később kiderül, jó hasznukat vehettük volna.

Klosterwappen_2D Klosterwappen_3D

KlosterwappenProfile

lila A megtett táv (Losenheim, Edelweißhütte, Fadensteig, Klosterwappen, Fischerhütte, Wurzengraben, Fadenweg, Edelweißhütte, Losenheim) 14 km, 1310 m szintemelkedés bruttó 7:00 óra alatt (nettó 5:45 óra)

DSC03899

DSC03904

DSC03908

DSC03913

Csúszásgátlót legelőször az Alsó-Fadensetig tövéig vezető, erdei kaptatón húzunk (9:35), majd ott le is vetjük, mert a Felső-Fadensteig kezdetéig, gyakorlatilag hó és jégmentes a terep (mint általában minden egyes alkalommal).

DSC03916

DSC03919

DSC03922

DSC03928

DSC03933

DSC03935

DSC03937

DSC03940

A Fadensteig kulcspontja, ama bizonyos traverz alatt, azonban Cirmi megcsúszik az alattomos, jeges úton, így gyorsan ismét felvesszük a szpájkokat (10:15). Különösen a platóra való kikecmeredés jelent némi gondot, mert helyenként kemény, üvegszerű, sötétszürke, vastag jég borítja a sziklákat.

DSC03944

DSC03949

DSC03959

DSC03966

Odafenn aztán, ragyogó napsütés fogad, csendes szellő, ha egyáltalán lebben (10:45). Megválhatunk a bakancsaikra húzott vasaktól. Egyelőre úgy néz ki, felfelé menetben nem is lesz már többé szükség a bevetésükre. Tévedés. A Fadensteigből való kilépés szintjén (1700 m) ugyan olvadozik minden, de ahogy közeledünk a 2000 méteres szint felé, egyre keményebb és csúszósabb a lejtőket borító jég. Így aztán kénytelen-kelletlen ismét felveszem a vascsipkéket.

DSC03972

DSC03974

DSC03977

DSC03981

DSC03988

DSC03991

Odafenn, bár foltokban, a nap rendesen leolvasztotta a havat, de még akad bőven a fehérségből. A csúcskeresztnél tett látogatásunk után (12:00) a Fischerhütte téli szállásán átöltözünk és meguzsonnázunk.

DSC03993

DSC03997

DSC03999

DSC04003

DSC04009

DSC04014

DSC04015

Lefelé a Wurzengrabenben találjuk a legkézenfekvőbbnek alászállni. Szemben sítúrázók érkeznek, egyenként, majd csapatostul. A hóréteg egyelőre jól elbír, csak később a Krempel-Hütte szintjén, a nap melege nyomán, mélyen besüppedünk. Nos, itt, ezen a szakaszon mindenképpen praktikusabb lett volna a hótalpak használata. Ez a kacsázás és küzdelem a mély hóval eltart majdnem az Edelweißhütteig. A széles erdészeti út, téli arculatát mutatja, a hó lejtő-szerűen tölti ki, takarja az út felületét.

DSC04019

DSC04024

DSC04025

DSC04029

14:50-kor elérjük és érintjük az Edelweißhüttet, de ott nem időzünk sokat, hanem a lehető leggyorsabban hagyjuk magunk mögött a még fennmaradó lejtők sorozatát.

Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) A Klosterwappen klasszikus bejegyzéshez

  1. Szemák Attila szerint:

    …na, most szakadt meg a szívem… 😦 …”szél sem lebben” 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s