Ez egy kommentár nélküli fordítás az independent 2000 június 6.-án megjelent cikke nyomán Nature thrives in Chernobyl címmel. Az eredeti angol változat itt található: http://ranprieur.com/crash/naturechernobyl.html
Egy hasonló tartalmú cikk jelent meg a National Geographic 2006, áprilisi számában is: http://news.nationalgeographic.com/news/2006/04/0426_060426_chernobyl.html
Csernobil, a világ legszörnyűbb nukleáris katasztrófájának a színhelye, végzetes jóslatokat meghazudtolva nemcsak egyszerűen Európa leggazdagabb vadállományának ad ma otthont, hanem egyenesen bővelkedik a ritka, kihalástól fenyegetett fajokban is.
Az ukrán katasztrófareaktor körüli 30 kilométeres lezárt zónából több tízezernyi lakóst telepítettek ki. Az otthonaikat kényszerből elhagyók nyomában olyan változatos állat- és növényvilág kelt életre, mely valósággal megdöbbentette a biológusokat.
A robbanás okozta radioaktivitás mintegy 2800 négyzetkilométernyi területet fertőzött meg Ukrajnában és Fehéroroszországban, összesen 135000 embert és 35000 lábasjószágot evakuáltak, aminek a következtében több tucatnyi falu és város lett hirtelen lakatlan.
Annak ellenére, hogy a lezárt zóna az emberiség történetében idáig soha nem látott radioaktív fertőzésnek lett kitéve, az itt honos élet minden formája példátlan ellenálló képességről tett tanúbizonyságot mind a vélhető mutációkkal mind pedig a várt születetési rendellenességekkel szemben.
Az IAEA REL (Nemzetközi Radioökológiai Intézet) kötelékében a területet tanulmányozó tudósok több ritka, a kihalás veszélyétől fenyegetett állat- és növényfaj visszatéréséről valamint az élet különösen gazdag diverzitásáról adhattak hírt.
A kutatásban részt vett brit tudósok javaslatot tettek a zóna természetvédelmi területté való nyilvánításra, amelyben a veszélyeztetett fajok természetes környezetükben, szabadon szaporodhatnának. A nemrég még mezőgazdaságilag intenzíven hasznosított területeket és legelőket lassan visszahódítják az erdők.
A zónában jól megtalálhatóak az olyan nagytestű európai emlősök is, mint a jávorszarvas, vaddisznó, őz, vagy a rőtvad, továbbá a hód, farkas, borz, vidra, hiúz. Érdekes viszont, hogy az ember közelében élő állatok száma jelentősen lecsökkent, az olyanoké, mint a patkány, háziegér, veréb, és galamb. Dr. Michail Bondarkov, az intézet igazgatója szerint a zónában legalább 48 olyan védett növény és állat él, amelyeket a vörös könyv is jegyez.
A 270 madárfajból mintegy 180 őshonos a területen, a többi költöző madár. Köztük olyanokra lehet felfigyelni, mint a ritka zöld daru, fekete gólya, fehérfarkú sas, halász sólyom. Az édesvízi halak között bőségben van ponty, csuka, harcsa, sügér. A tudósok még az erőmű fertőzött hűtővizes tavacskáiban is gazdag vízi életformák közösségére leltek.
A kérdésre, hogy van-e arra vonatkozó bizonyíték, miszerint a radioaktivitás miatt az állatvilágot valamilyen formában maradandó kár érte volna, Dr. Bondarkov azt mondta, nem, ilyen bizonyítékok nincsenek.
Andrey Arkhipov, a nemzetközi Csernobil Központ (Chornobyl Center) kijevi ágazatának igazgatója figyelmeztetett, hogy bár az ember távollétének köszönhetően a zónában gazdagabb lett a vadvilág, még korai lenne hosszú távú következtetéseket levonni. A természetes környezet és a vadállomány regenerálódása egy bonyolult folyamat és még nincsenek ilyen jellegű tudományos tapasztalatok.
Dr. Arkhipov szerint, közvetlenül az 1986-os robbanás után, mely rengeteg radioaktív port és törmeléket szórt szét, a reaktor körüli viszonylag keskeny 3 kilométeres körzetben az erős ionizáló sugárzástól jelentősen károsodott a növényzet. Innen ismeretes az úgynevezett „vörös erdő”, ami az érintett fenyvesek rozsdabarnára színeződött, elhaló leveleinek köszönheti a nevét (lásd a képen).
Rengeteg hamis hír terjedt el az ukrán újszülötteket ért állítólagos születési rendellenességekről, valamint pedig a vadállományban jelentkezett deformációkról. Szerencsére egy nemzetközi vizsgálat ezeket a híreszteléseket nem tudta alátámasztani. Egyedül a pajzsmirigy rák gyakorisága volt lényegesen magasabb az átlagosnál.
Orosz mezőgazdasági kutatóintézetek tanulmányai kimutatták, hogy a környező, komolyabb károkat szenvedett erdőségek is mára már a teljes felépülés útján vannak.
Úgy tűnik, hogy a szerencsétlenség kizárólagos, hosszú távú kihatása csupán csak abban nyilvánul meg, hogy az elnéptelenedett vidék, az elhagyott farmgazdaságok, a lakatlan falvak és városok előnyösen érintették a vadállomány minőségi és mennyiségi alakulását. Itt kell megemlíteni, hogy Csernobil lakosainak a száma mintegy 50000 fő volt. Az orosz kutatások kihangsúlyozzák, hogy az emberi tevékenység hiánya miatt a természeti környezet felvirágzott. Nincsenek arra vonatkozó bizonyítékok, hogy a fertőzött zónában bármilyen állati vagy növényi faj kipusztult volna. Az ökológiai rendszer csupán csak ott változott meg drasztikusan, ahol a fertőzött talaj felső rétegeit eltávolították.
A tudósok jelentéktelen biológiai eltéréseket is megfigyeltek az állatokon, ám ezek egyike sem gátolja túlélésüket vagy szaporodó képességüket. Egy 1990-ben közzétett tanulmányról, mely rágcsálóknál tapasztalt állítólagos genetikai károsodásokról számolt be, később kiderült, hogy hamis és visszavonták.
Jim Smith a Dorchesterban székelő Hidrológiai és Ökológiai Centrum munkatársa, aki a Csernobil következtében kontaminált brit juhokat tartotta vizsgálati megfigyelés alatt, úgy fogalmazott, hogy a lezárt forrózónában legutóbb feltárt állapotok meglepőek és egyértelműen bizonyítják, milyen nagymértékben járulhat hozzá a vidék az ökológiai egyensúly megértéséhez.
Még nem született kötelező döntés a lezárt terület sorsát illetően. Nem hinném, hogy visszatelepülnének ide az emberek. Azt szeretném, ha valami jó dolog történne a területtel, például egy állandó, védett rezervátumot lehetne itt létesíteni. – mondta Dr. Smith
Ez egy egyedülálló vidék, melyhez hasonló sehol Nyugat-Európában nem létezik. Jó lenne látni, hogy védelem alá helyezik.