Az immár hagyományos évzáró túrát a Göllerre (1766m) szinte az utolsó pillanatban, Szilveszter napjára sikerült összehoznunk. Az elmúlt napok havazása nyomán az erdőhatár felett cirka fél méterrel gyarapodott a hótakaró vastagsága. A völgy sem szenvedett hiányt, minek következtében, rendhagyó módon, mindjárt induláskor (és nem valahol félúton) fel lehet csatolni a hótalpakat.

Az út Kernhof/Gscheid kicsiny parkolójából indul a jól jelzett turistaúton oda-vissza irányban. A táv nem egészen 9 km, 848 m szintemelkedés bruttó 4:30 óra alatt

Igazi téli –12 fokban indulunk (9:10). Ezt hallani is. A hó tipikus csikorogásából következtetni lehet a sarkvidéki hidegre. A már részben kitaposott turistaút a hegy északi oldalán, egy gerincen visz fel a csúcsra. Tulajdonképpen ez a fő oka annak, hogy pont a Göllerre lett ruházva az évzáró hagyomány (beismerem, az eredeti ötlet nem az enyém, csak csentem, aki olvas, tudja kitől). Tudniillik az út még 3-as lavinaveszély esetén is biztonságos, szemben a Kernhofból induló, hosszabb, a Kleiner Göller alatt vivő ösvénnyel. Ráadásul a havat hozó északi-északnyugati szél a hegy déli oldalán rakja le terhét, így a csúcsra vezető út (kivételektől eltekintve) nagyrészt mindig járható.

Eszményi túraidőnk van. Felhőtlen kék és, vakító napsütés és alig észrevehető légmozgás. Az árnyékos helyeken mindvégig fagypont alatt marad a hőmérséklet, de a napos helyeken érezhetőek a gyengélkedő plusz fokok jelei. Egyszerűen jó kint lenni és nekiveselkedni a kaptatóknak. Csak a csúcson (11:30 azaz 2:20 óra alatt) fuvoláznak dermesztő leheletek, de jól felöltözve el lehet itt időzni anélkül, hogy a szél megfutamítana. Nem sietünk, csak gyönyörködünk a környező hegyvilág pompájában. Próbáljuk beazonosítani az ismert hegyvonulatokat, több-kevesebb sikerrel.

A szokatlanul hosszú, mintegy negyed órás csúcspihenő után, szinte kelletlenül indulunk lefelé. Csak komótosan, semmi hajsza. Előre örülünk az útba eső napsütötte Gsenger (1442m) adalékként történő meglátogatásának. 12:30-kor érkezünk a zsákutcába torkolló csúcsra. Itt kényelmesen megtízóraizunk és csak 15 perc eltelte után kezdjük meg a végső alászállást.

Remekre sikeredett, már-már a “Mesebili Hinteralmmal” vetekedő, giccsesen szép évzáró és búcsú, mert a továbbiakban Cirmi egy jó ideig a saját útját fogja járni, és én visszavedlek magányos farkassá.

Boldog újévet kívánok minden olvasómnak, rokonaimnak, barátaimnak és kedves ismerőseimnek is. Legyen szép és tartalmas a 2017-es évünk.

		Göller 2016 VIEW SLIDE SHOW DOWNLOAD ALL