Ha az elmúlt évek praktikáihoz szeretnék igazodni, akkor itt most egy szép téli csodaország képeslapra pingált üdvözletnek kéne díszelegnie. De a pillanatnyi hangulat nem nagyon illik ehhez. Zuhog az eső, legalábbis 1000-1200 m tengerszint alatt. Lemondok tehát a giccsről. A vidék a sáros-barna és a szürke árnyalataiban fakul. A hegyekben orkán szél tombol. A felsőbb régiókban eső helyett bőven hullik a hó. Épülgetnek a hótorlaszok.

Veszélyben a hagyományos évadzáró túra az 1766 méter magas Göllerre. Tegnap még volt egy foltnyi remény arra, hogy majd nyílik legalább egy résnyi kedvező időjárás-ablak, de mára haldoklik a reménysugár. Ha visszatekintek, 2012-ben kezdtem a hagyományt teremtő Göller-látogatásokat. A mai napig összesen tehát 7, illetve 8 alkalommal, mivelhogy akadt egy dupla is:

1. 2012 a legelső
2. 2013-ban Robert Rosenkranz és társaival. A csúcsról menekültünk a viharos szél miatt
3. 2014-ben a viharos szelet a köd és hó-átfúvások nehezítették és ezért 30 méterrel a csúcs alatt feladni kényszerültem
4. 2015 januárjában Cirmivel kivasaltuk a decemberi fiaskómat. Ezúttal is széllel viaskodva, de legalább napos időben
5. 2015-ben alig volt hó, és ezért a Kleiner Gölleren át egy hosszabb variánst választottunk
6. 2016-ban december 31.-ére virradt túrára alkalmas idő
7. 2017-ben csendes napos, pazar időben új variáns mentén, a Hohes Bärenecken át az eddigi legszebb túránk
8. 2018-ban egy akut vírusos fertőzés miatt majdnem elmaradt
9. 2019-ben tényleg elmaradna az időjárás kegyetlenkedése miatt?

De miért pont a Göller? Tán mert, relatív értelemben, Alsó-Ausztria szemszögéből nézve, mégis csak egy nagy téli hegy. Ugyanabba rangsorba állítható mint a Rax meg a Schneealpe néhány közismert és kedvelt magaslata. Például az olyanok mellé mint Jakobskogel 1736, Preinerwand 1783, Lohmstein 1742, vagy a Schauerwand 1812, miközben túlszárnyalja a Schneeberg egyik legnagyobb darabontját a Krummbachsteint, mely a maga 1602 méterével szinte eltörpül a Göller 1766 métere mellett. A megoldás pedig valószínűleg abban rejlik, hogy a Göller gerincén viszonylag könnyen, gyorsan és biztonsággal lehet ezekbe az erdőhatár feletti magasságokba törni.

Összefoglalva tehát, túlnyomórészt barátságtalan, szeles időben volt részünk és mindannyiszor keresgélni kellett a túrára alkalmas néhány órás ablakot. Csak egytelenegyszer, 2017-ben virradt ránk csodálatosan szép, stabil idő.

Nos, mindezek ellenére is valamennyi erre látogatónak és véletlenül betévedőnek szép és meghitt karácsonyt kívánok. Ne felejtsétek, hogy az igazi ajándék ti magatok vagytok, egymásnak. Az őszinte megbocsájtás békét hoz a haragosok közé is. Reménykedem. Szívetek töltse be a szeretet, mert ez a legnagyobb érték egy olyan világban, ahol sajnos nem ilyen elvek mentén haladnak a dolgok.