Ne gyújtsátok fel a mezöket!

Valami elképzehtetlen örület ez a tavaszi paranoiás gyújtogatási kényszer! Nem tudni honnan származik a hiedelem, hogy akkor teszünk jót környezetünknek, ha bozóttüzet rakunk és így elégetjük a aljnövényzetben csendesen rothadó tavalyi leveleket meg a fennakadt szemetet (amiböl egyre több van). Szinte kélyes örömöt éreznek sokan és még büszkék is a "jótékony" eröfeszítesükre, hogy tavaszi nagytakarítást csinálnak a mezön. Ez a jóságosnak és hasznosnak hitt fáma körülbelül olyan közel van az igazsághoz mint nagyszüleink nyílt sebekre öszinte jóhiszemüségböl alkalmazott trágyapakolása. A másodlagos fertözések okozta lázhalál Isten fennkölt akarata volt csupán? De Ti már írni olvasni tudtok – legalábbis azt állítja rólatok a statisztika – és régen fel kellett volna ismernetek, hogy a bozóttüzzel a kevés még megmaradt mezei vadat és utódait füstölitek csak ki. Kiirtjátok még azt a kevés bogarat, pókot ízeltlábút, madarat is ami valahogy túlélte brutalitásinkat.
 
Ne égessétek fel a mezöt! Ne gyújtsatok bozzóttüzeket! Ha hasznos munkát akartok végezni szedjétek össze inkább az el nem rothadó müagyag szemetet, gyüjtsétek össze a gumiabroncsokat és eldobott fáradt olajas flakonokat. Így segíthettek egy cseppnyit ha már mindenáron a mezöbe kell mennetek ilyentájt. Jaj Istenem, ezt miért nem taníntják az iskolában?
Health and wellness Kategória | Hozzászólás

Egy találós kérdés

Mi a közös a következökben felsorolt három dologban? Egy, a Cápa címü 1975-ben készült Spielberg film. Kettö, Én a robot címü 2004-ben készült Sci-Fi és három, az IPCC legutóbbi klímajelentésének a kozmetikázása. Na, nehéz feladat? Másra számítottál? Azért biztos voltál benne, hogy valami zöld izé, meg klíma is lesz benne ugye? De egy 1975-ös filmben? Ráadásul egy thriller. Ki gondolt még akkor globális felmelegedésre? Szóval ismerd be, nem tudod mi ebben a három dologban a közös. Segítsek egy kicsit? Na nem bánom.
 
Miröl is szól a Cápa? Cápákról, azaz inkább csak egy cápáról, a nagy fehér cápáról. És miröl szól a Will Smith föszereplésében játszott Én a robot? Robotokról, egy tudományos fantasztikus film. Kész, ennyi – igen izgalmas. Na jó, ott van még a robotika három törvénye. Egyébként Isaac Asimov talámánya – mármint a három törvény. Na és miröl szól a klímajelentés? Tömren arról, hogy ezután semmi sem lesz úgy mint eddig volt. Meg arról is, hogy mi emberek, akarom mondani a mi kultúránkban élö emberek az okozói a slamasztikának. Mert a busmanokat meg a Brazil öserdökben még imitt amott meghúzodö törzseket (ök is mberek), nem igazán okolhatod a jelenlegi magas széndioxid koncentráció miatt.
 
Nem lettünk okosabbak. Gondolkozz! Miröl szólnak elvben ezek a filmek meg a klímajelentés körüli dilemmázás, ahol az oroszok, az amerikaiak, a kínaiak meg a szaudiak azt hiszik makacs akaratosságukkal megváltoztathatják a valóságot. Nos a cápa nem csak a Roy Scheider mesteralakításáról szól, meg arról hogy dü-dü-dü-düü-düüü-düüüü – ááhhhh. Az Én a robotban is van valami, ami megtalálható a Cápában meg az IPCC kozmetikázásban. Az elvi kérdés! Mi is az? Szóval meleg, melegszik?
 
A Cápában le kellene zárni a strandokat, mert ott gyilkol a cápa. Bármikor elragadhat valakit, mert hammm lecsap amikor nem várod és véged. Vannak bizonyítékok! A film nézöje tudja, a veszély sürü, jelen van minden csepp tengervízben, és a vadbarmok engedik, hogy az emberek, a gyerekek meg mindenki csobogjon a vízben. Láttad? Már üvöltenél – jól megcsinálták, mi – hogy haver most aztán elég a duma, mindekit haza kell küldeni. Fürödjenek csak szépen a fürdökádban és éppen elég ha Robert Shawot nyeli csak el a cápa – úgyis olyan arrogáns volt végig. Ijesztgetett, meg minden – saját maga hívta ki önmaga ellen a sorsot.
 
A Robotban meg elöször a hülye, unszimpi nyálas direktorra gyanakszol. Végül tényleg benne van valami buliban, de ö is elnyeri méltó büntetését. Egyszóval van itt is vaj sokak fején, de mi az a vaj, ami úgy néz ki mint a másik kettöben? Elég sokat elárultam. Már magad is rájöhetsz.
 
Szabad a gazda? Na jó, legyen.
 
A három dologban az eltusolásra tett kísérlet a közös. És az eltusolás motívuma, a profit féltése is közös mindhárom esteben. Nehéz volt? Emitt a szerencsétlen vadbarom cápa miatt néhány gazdagnak nem úgy dagad a bugyellárisa mint azt eltervezte. Amott az US Robotics igyekszik minden hatalmával eltusolni, hogy nem urai a helyzetnek. Ha kitudódik a botrány, oda a robotok eladásából remélt busás haszon. Na és a mi valós világunkban a hatalmasok igyekeznek eltusolni a tdományos szakértök egyértelmü jelentését, miszerint sokkal nagyobb sz…-ban ülünk, mint azt hittük. Ha kitudódik és az emberek elhiszik, oda lesz az olaj- és az autóipar jó hírneve (szerintem az azért nem volt nekik eddig sem), de föleg törés állhat be a növekedéseben. Na nem a te privát gazdasági növekedésedet féltik, sem a bolygó hömérsékletének növekedését. Nem! Hanam az ö bankszámlajukét. Érted? Képzeld, ha már majd nem tudnak eladni annyi Porschet amennyit elterveztek. Vagy Hummerrt meg mi a nyavalya neve van, akármi is csak zabálja jól a benzint és lehetöleg sok széndioxidot okádjon mert akkor biztosan jó sok olajat lehet még felhozni a mélyböl. Hát csak ennyi. Jó éccakát…
News and politics Kategória | Hozzászólás

Vonalas füzetlapon, keresztben írj (If They Give You Lined Paper, Write Sideways)

Elolvastam Daniel Quinn eme késöi munkáját is, mely egy beszélgetés manuszkriptuma. Daniel Quinn egyik olvasója tudni szerette volna, hogy az író miképpen jut azokhoz a furcsa és megdöbbentö felismerésekhez, melyekkel munkáiban találkozunk. Elaine – az olvasó – arról panaszkodik az írónak, hogy hiába olvasta el minden eddigi müvét többször is, nehézségei vannak akár egyszerü de lényegi kérdések megváloszálásakor is. Elaine egy hetet tölthetett el az íróval, elemezve, módszeréröl beszélgetve és e könyv e leckék feljegyzései azok számára, akik szeretnék maguk is továbbvinni az új reneszánsz, az új gondolkodás fáklyalángját.
 
A könyv címe utal D.Q. módszerére. Arról van szó, hogy kultúránk a feltételezettnél is jobban beskatulyáz és egyben predesztinál bizonyos elvek és gondolatok ismétlésére, melyeket sajátként fogunk fel. Ezek az elöre meghúzott vonalak az egyébként üres papíron terelöként, láthatalan útmutatóként hatnak. Ha a dolgokat szabadon, befolyás nélkül szeretnénk szemlélni és másoknak új meglátásból származó választ adni, akkor ignorálnunk kell a vonalkázott füzet elöre kinyomtatott sorait és inkább fordítanunk kell egyet a papíron. A válszokat ezután a sorokat figyelmen kívül hagyva, a vanalokon át tanácsos írni. Meglátásaink akkor lesznek helyesek, ha a felvetett témát kényelmesen hátradölve, kissé eltávoldva, felemelkedve, akár egy madár perspektívájából igyekszünk meglátni, megérteni.
 
D.Q. (egy rövid idézet a könyvböl – saját fordításban):
 
Az emberek gyakran kérdezik tölem, hogy látok-e esélyt túlélesünkre. Valójában azt szeretnék kipuhatolni tölem, hogy tudok-e valamiféle alaput adni a reményhez.
 
Reménykedem, mert bizonyos vagyok benne, hogy valami rendkívüli dolog fog történni még a ti életetekben – azok életében akik három négy évtizeddel fiatalabbak vagytok nálam. Valami sokkal különösebb dologról beszélek, mint ami az én életemben történt, amibe pedig belefért a televízó megszületése, az atomok hasítása, az utazás az ürben, vagy a globális közvetlen kommunikáció az interneten kersztül. Valami, ezektöl is rendkívülibb dolog fog történni.
 
A ti életetekben az emberek rájönnek majd arra, hogy miképpen lehet fenntarthatóan élni ezen a bolygón – vagy lehet mégsem. Így vagy úgy, de ez bizonyosan rendkívüli lesz. Ha rájönnek hogyan kell fenntarthatóan élnünk, az emberiség olyan tapasztalatot szerez, amire jelenleg még nincs példa: a végtelenbe nyíló jövö reménye. Ha nem jönnek rá, akkor attól tartok az emebri faj rákerül azon kihalásra itélt fajok listájára, melyeket tevékenységünkkel mi magunk irtunk ki – mintegy kétszázat naponta.
 
Ahogy ez manapság mondani szokás, ennek megértéséhez nem kell egyetemi végzettség. Azok akik hivatásból figyelik ezeket a jelenségeket azt jósolják, hogy az évszázad közepére 9 milliárd emeber fog élni a Földön. Ezt nem az íteletnap hírnökei mondják. Ez egy nagyon konzervatív becslés, még az ENSZ is elfogadta. Sajnos a becslést felállítók többsége úgy véli ez lehetséges és rendjén való dolog.
 
Na most én itt elmondom miért nem az. Nyilvánvaló, hogy rengeteg pénzbe és energiába kerül a jelen 6 milliárdnyi ember élelmét megteremteni. Azonban van itt egy nem egészen nyilvánvaló, burkolt költség is amit fizetni kényszerülünk az élet ilyen formában való fenntartásáért. A 6 milliárd ember biológiai tömegének fenntartásához, az élelem rendes megermelésén kívül még naponta 200 fajt is ki kell irtanunk. Hogy fenntarthassuk a mi biológiai tömegünket, más 200 faj biológiai tömegére van szükségünk – naponta. Ha felfaljuk öket, akkor végük van. Eltünnek örökre.
 
Más szóval, a népsség fenntartása 6 milliárd ember esetén naponta 200 faj kiirtásával jár. Ha lenne it valami, ami ezt megtudná állítani a jövö héten vagy a jövö hónapban akkor nem lenne ellenvetésem. Az a sajnálatos tény, hogy nincs ilyen tényezö. Van itt azonban valami, ami megtörténik minden nap, napról napra, nap-nap után – és ez az ami a definíció szerint nem fenntarthatóvá teszi ezt az egész folyamatot. Ez a kataklizmatikus pusztítás egyszerüen nem tartható fenn.
 
A rendkívüli dolog, ami az elkövetkezö 20, 30 évben történni fog nem az emberi faj eltünése lesz. Az elkövetkezö 20, 30 év rendkívüli eseménye a második reneszánsz korszaka lesz. A nagy és ámulatba ejtö új reneszánsz. Nem kevesebb mint ez, ami megmenthet minket.
 
Books Kategória | 1 hozzászólás

A letagadott villanyautó

Tudtad, hogy a General Motors (GM) a 90-es évek végén sorozatgyártásra kifejlesztett egy villamos autót EV1 néven, melyet aztán simán elsülyesztett, engedve a kormány és az olajlobby együttes nyomásának? Tudtat, hogy a GM a 2000 és 2004 évek között minden egyes legyártott jármüvet bevont és könyörtelenül összezúzott – hogy nyoma sem maradjon? Tudtad, hogy több száz villamos töltöállomást is építettek a jármüvek kiszolgálására? Meg azt, hogy olyan akkumulutárt is kifejlesztettek hozzá, mellyel mintegy 100 mérföldet (160 km) lehetett megtenni egyetlen feltöltéssel? Na meg azt tudtad-e, hogy az autókat háztetöre szerelt napelemekkel is fel lehetett tölteni, így szinte garantált volt a gazdaságos, környezetbarát autózás? Ez mind történik a 21. században, amikor az USA kétségbeesett olajéhségében és olajfüggöségében katonai kalandokba keveredik és a globális felmelegedés kataszrófával fenyegeti az emberiséget. Most akkor szerinted van esélyünk?
 
Érdems-e csodálkozni azon, hogy a sajtó és a médiák miért nem informáltak erröl? Szerinted ez nem egy közlésre érdemes sztory? A tényfeltáró dokumentumfilmet megvásárolhatod az alábbi címeken:
 
 
Itt most csak egy fotót közlök a szerencsétlen sorsú autóról, ám a www.pluginamerica.com honlapon több fényképet is találsz.
News and politics Kategória | Hozzászólás

Gondviselés (Providence)

Daniel Quinn ebben a müvében arról a Gondviselésröl beszél, mely által eljutott odáig, hogy elkezdhette a 12 évig tartó maratoni munkát. Több ezer megírt oldal után 1992-ben született meg, kristályosodotott ki az a nettó 170 oldal, melyet Izmáelként ismerünk ma. Az érdekes önéletrajzi adatokon kívül Quinn itt újból megerösíti animista hitvallását. Az utólsó fejezetben erröl így ír:
 
Mi elvevök reménytelenül szükölködö népek vagyunk. Úgy gondolom, hogy elsösorban is e szükölködö magatartás miatt sóvárogjuk annyira Isten szeretetét (ami pedig teljesen idegen az animista felfogástól) és álmodunk generációk hiányérzetét betöltendö örök boldogságról. Az elmúlt évtizedekben szükségérzetünk mindenekfelett elsöpröen nött. Azon kívül, hogy szükségét érezzük Isten szeretetének és lelki üdvösségünk megmentésének, manapság spirituális tudatvilágunk elmélyülését igényeljük és azon munkálkodunk hogy öntudatosabbak legyünk, hogy természetfeletti erök birtokában legyünk, kanalakat görbítsünk puszta akaratunkkal, agyunk és testünk teljesítökéspességét növeljük, a jobb oldalon hajtsunk, higyjünk a kreativitásban, testünk kozmikussá váljon, repülni tanuljunk, feltárjuk elmúlt életek titkait, testenkívüli tapasztalatokat szerezzünk, a jövöbe lássunk, gyógyító masszázsok fortélyait tanuljuk, megvalósítsuk fantazmagóriáinkat, mítoszaink után kutassunk, megszabaduljunk kóros beidegzödéseinktöl, megtaláljuk személyes szentélyünket, gyógyítsuk a bennünk rejlö gyermeket, koncentrációs képeségünket javítsuk, újraszülethessünk, médiumokkal kommunikáljunk, kognitív átrendezödéssel tökéletesedjünk, kozmikus szereposztásokban részesüljünk, megértsük Isten magasztos lényét, asztrális testünkben lebegjünk, intuícióval találjunk megoldást feladatainkra, fejlesszük chi(csi)-nket, kapcsolatba lépjünk védöangyalunkkal, hipnotikus állapotba kerüljünk, erösítsük tantális tudatunkat, lelkekben olvassunk, energiával feltöltött helyeket látogassunk – és ez még csak a jelenségek felszínes felsorolása volt. Ne hidd, hogy mulatok ezeken a dolgokon. Ugyanolyan komoly veszem öket, mint a nirvána elérését vagy üdvözülésünket.
 
Az elvevök szükölködése olyan mérhetetlenül nagy, hogy sokan (Daniel Quinn olvasói) úgy vélik, hogy maga a szükölködés az ami a világot fenyegeti.
 
Majd így fejezi be müvét:
 
Nem vagyunk idegenek ebben a különös világban. Ez az a titok, amit megtanultam. Nem vagyunk földönkívüliek, sem kívülállók. A tengerben születtünk 3 milliárd évvel ezelött. A szarvas és a bogár a rokonaink. Nem vagyunk földönkívüli betolakodók. Senki nem bízott meg minket azzal, hogy bolygónk gondját viseljük vagy hogy kényünk, kedvünk szerint kihasználjuk. Ugyanúgy az élet közösségében nöttünk föl mint a kagylók, vagy mint a moszkitók. A világ nem a miénk, hanem mi vagyunk a világé. Mindíg is azé voltunk és azé is maradunk. Mi a világ tulajdona vagyunk, az élet közösségének a tulajdona. Ezt a bolygót mi nem birtokoljuk. Teljesen megtévedtünk ebben a vonatkozásban, összekavarodtunk, és itt az ideje hogy végre világosan lássunk. Mi a világ tulajdona vagyunk és ránk itt szükség van. Egyetlen faj sem különítheti el magát a többitöl, nem kiálthatja ki magát a többi uralkodójának. Ez nem müködik. Együvé tartozunk. 
 
Ezek azok a dolgok amelyeket meg kell értenünk. Meg kell találnunk az élet közösségébe visszavezetö utat. Abba kell hagynunk úgy élni, mint akikre nem vonatkoznak a törvények. Amint ezt megtesszük – amint beismerjük, hogy a világnak szüksége van ránk, annak a világnak amely nem a miénk hanem amibe beletartozunk – felülkerekedünk az egyedüllét érzésén és a szükölködés is magától elpárolog. Azt hiszem azok a szükölködök, akikre senkinek sincs szüksége. De mondom néktek, rátok szükség van, nagy szükség van rátok.
 
Books Kategória | Hozzászólás

Van esélyünk?

A globális felmelegedés elleni küzdelemben kizárólag a megújuló energiahordozókra építeni, az ignorancia, a tudatlanság biztos jele. Még akkor sem lehetne jelentös ásványi köolaj elégetése nélkül a világ energiaigényét kielégíteni, ha mondjuk a jelenlegi mezögazdasági termöfelületek túlnyomó részét biodízel elöállításának szentelnék. Az energiafogyasztás jelentös csökkenése olyan növekvö óriasgazdaságok miat mint Kína vagy India még nagyobb naivitásnak tünik. Kézzelfogható erdeményeket lehetne viszont az atomenergia békés felhasználásával elérni. Ennek az a nyilvánvaló és magyarázatra nem szoruló oka, hogy ma csak az atomerömüvek képesek energiát nagy mennyiségben, széndioxid és egyéb szennyezö aerozolok kibocsátása nélkül elöállítani. Megdöbbentö ennek kapcsán, hogy egyes, magukat környezetvédönek nevezö zöld szervezetek, illetve bizonyos országok címeres kormányai kampányszerü hadjáratot folytatnak az atomerömüvek ellen illetve azon országokat támadják, melyek atomerömüveket müködtetnek. Lásd Ausztria és Csehország krónikusan elmérgesedett viszonyát Temelínnel kapcsolatban.
 
A kritika legtöbbször az atomhulladék nem megoldott végsö tárolását nehezményezi. Ez tagadhatatlan tény, ám a széndioxid nevezetü hulladék végsö tárolása vajon mennyire megoldott? A zöldek fajsúlyosabbnak tekitik az atomhulladékot, talán azért is, mivel a széndioxid színtelen, szagtalan és légnemü – de ennek ellenére halálosabb fenyegetés mint az atomerömüvek kiégett fütöelemei.
 
A skizofrénia sokszínü betegség. Csak egyetlen példát említek. Sokat írtak néhány éve Olíviáról, a rákbetegségben szenvedö kislányról akinek szülei bedöltek egy sarlatán "gyógyásznak", és visszautasították a klinikai kezelést. Csak a hivatalos szervek határozott közbelépésének lehet köszönni Olívia életét. Az idöközben emberfejnyi nagyságúra nött daganatot elöször kemoterápiával lekicsinyítették majd mütétileg eltávolították. Olívia ma egészséges. Vajon meddig kell még nönie a Föld légkörében burjánzó CO2 nevü daganatnak? Esetünkben sajnos a kemoterápiát nem lehet azonnal megkezdeni, mivel egy-egy atomerömü építése évekig (évtizedekig) is eltarthat.
 
A jóakaró Dr. Hamerok (Olívia csodadoktora) még azzal sincsenek tisztában, hogy az atomokban rejlö energia két teljesen különbözö technológiával is hasznosítható. A jelenlegi atomerömüvek a maghasadás elvén müködnek míg a jövö minden bizonnyal a fúziós reaktoroké. A magfúzió a Nap belsejében zajló nukleáris folyamatot próbálja földi körülmények között létrehozni. Ez utóbbival mind a mai napig egyetlen wattnyi teljesítményt sem sikerült elöállítani. A JET (Joint European Torus) elnevezésü kísérleti fúziós reaktorban ugyan 13 MW (Megawatt) összteljesítményü fúziós máglyát tudtak 20 másodpercre begyújtani, ám 65% hatásfoka ellenére a rendszer összteljesítmenye negatív. Több energiába kerül a müködtetése mint a kitermelt energia nagysága. A JET utódja az ITER csak 2017-re készül el. Ám az ITER is csak kísérleti reaktor és legvérmesebb célja a pozitív bilancia elérése. A tervek szerint 500MW összteljesítményröl van szó mely jó esetben immár 5 vagy 6 percig lesz müködöképes. Ha tehát 2017-re el is készül az ITER, még nem lehet tudni eléri-e céljait. Teljesen bizonytalan viszont, hogy mikorra készül el egy folyamatos üzemü fúziós reaktor elvi terve és hogy a század végéig vajon megépül-e belölük egyetlen is.
 
Van-e tehát esélyünk? Válaszom nem sok reménnyel kecsegtet. Atomerömüvekkel és egyéb párhuzamos alternatív (megújuló) eröfeszítéssel ugyan lehetne bizonyos idöhöz juttani magunkat, legalább addig, amíg rendelkezésünkre nem áll a fúziós erömü, de ehhez hiányzik a felismerö (és hibáit beismerö) szellemi potenciál. Az atomlobby befolyása is eltörpül az olaj körüli csoportosulás hatalma mellett mely inkább – való igaz – belepusztul minthogy akár egyetlen cseppnyi kitermelt köolaj hasznáról is lemondjon. 
News and politics Kategória | Hozzászólás

Internet használatát korlátozó felügyelö

Gyermekeink több idöt töltenek az internetben böngészéssel mint kellene. Sokan szinte függövé válnak és elvonásos tüntek jeleit mutatják ha bizonyos ideig nem markolhatják az egeret. Az internet csodálatos adat és eseménytár de mint minden ezen a világon, negatív befolyásoktól egyáltalán nemmentes. Óvatosságra int tehát a használata, különösen a gyerekek esetében. A világ leggazdagabb embere Bill Gates is korlátozza gyermeke böngészési jogait, mint arról a Time magazin ez év február elsejei számában beszámolt. Gates ezt mondta: "Korlátozom fiam internetben eltölthetö órái számát. Ez egyáltalán nem teszett neki és azt kérdezte, hogy ez most így marad-e az élete végéig. Azt válszoltam, hogy egy bizonyos kor után majd maga rendelkezhet róla".
 
Nos teljesen egyetértek ezzel a felfogással. Készítettem is egy internet felhasználói figyelöt. A program alkalmas arra, hogy a családonként demokratikusan megállapított limiteket felügyelje. Például megegyezhetünk csemetéinkkel abban, hogy naponta 2 óra idöt tölthetnek el az internetben, de mondjuk délután 4 és 6 óra között illetve este kilenc után egyáltalán nem lehet internetezni. Ezeket a szabályokat egy konfigurációs állományban lehet lefektetni. Felhívnám azonban mindenki figyelmét arra, hogy a tartalmi fegyületet a program nem lát el és csak elöre meghatározott programokat fog figyelni, mint például a messenger, firefox vagy internet explorer, stb. Ha a napi betét elfogyott a felügyelö lelövi ezeket a programokat.
 
Cikkem programozóknak készült, a demo szabadon letölthetö. A csomag Windows Vista operációs rendszerre szabott de müködik Windows XP-n is. Garanciát sajnos nem vállalhatok érte. Érdeklödök itt olvashatják a cikket: http://www.codeproject.com/WCF/AppWatcher.asp 
Computers and Internet Kategória | Hozzászólás

Dachau után (After Dachau)

Daniel Quinn eme riasztó fikciója a második világháború után mintegy kétezer évvel játszódik. A bökkenö "csak" ott van, hogy a novella egy olyan kisiklott világot mutat be, melyben a Harmadik Birodalom megelözte az Egyesült Államokat az atombomba kifejlesztésében és (valószínüleg) bevetésében is. Aki ismeri Quinn munkáit, tudja, hogy ez közvetlen utalás egy ehhez hasonló valós katasztrófára, mely tényleg megtörtént az emberiséggel. Mi elvileg alig külömbözünk ama fiktív jövöbeli világ lakóitól. A föhösnek minderáron meg kell jegyeznie a tanulságot. Nem saját jóakaratából, hanem törbe csalva, elrabolva és ügynöki módszerekkel szembesülve végül rájön a megoldásra melyet egy táblára kell felírnia: No one cares, azaz senkit nem érdekel. Ama világ lakosait ugyanolyan hidegen hagyja a múltbeli népirtás felfedett ténye mint a ma emberét a más népek- és életek szüntelen és vérünkké vált irtásának kendözetlen valósága.
Books Kategória | Hozzászólás

Global Dimming eltünt a Googleról

Közben a Globális Árnyékolás címü BBC dokumentumfilm eltünt a Googleról. A korábbi írásomban közölt link így már nem vezet sehová. Helyette találtam még egy más forrást, igaz ez csak egy komprimált Quick-Time stream. Ha valaki tudná hol lehet rendesen is megvenni a DVD-t beszólhatna. Én sajnos nem találtam ilyen jellegü kínálatot sem a BBC Horizon honlapján sem az Amazonnál sem máshol.
 
Global Dimming:
 
News and politics Kategória | Hozzászólás

A Szent (The Holy)

Újabb kötettel bövítettem Daniel Quinn elolvasott könyveinek listáját. Ezúttal a The Holy (A Szent) kötött le néhány estén át. Ha olyan veszi a kezébe aki ezidáig még nem ismerhette meg Daniel Quinn eszmei világát, egy fordulatos, rejtélyes, nem szokványos thrillert kap, hátborzongátó, spirituális epizódokkal megtüzdelve. Aki viszont végigolvasta az Izmáel trilógiát (vagy legalábbis annak magyarul is megjelent elsö kötetét), pontos képet kap arról, milyennek képzeli el Quinn az isteneket, akikröl gyakran megemlékezik korábbi munkáiban. A könyv célja azonban ezúttal nem az eszmei mondandó magyarázata, illetve annak továbbadása – ezt már sikerrel megtette, amiért hálás lehet neki az emberiség. Quinn ezúttal nem tanítani, hanem egyszerüen szórakoztatni akar. A történetet mesterien helyezi bele szemléletvilágába, miközben témája ismeröinek pazar részletességel körvonalazza az élet törvényei felügyelöit. Mások esetleg kedvet kaphatnak korábbi munkáihoz.
 
Egészen sajnálatosnak találom, hogy magyarul töle ezidáig csak az Izmáel jelent meg, ha nem tévedek azt sem lehet kapni már – elfogyott évekkel ezelött. Quinn találékony magyar rajongói azonban feltették minden elképzelhetö formátumban a könyvet a világhálóra. Ha érdekel, magad is letöltheted és vagy kinyomtatod vagy pedig elektronikus formában olvashatod. Lásd: http://izmael.freeblog.hu/
 
Ha idöm engedné, lefordítanám legalább Quinn egyik legrövidebb müvét az Ádám meséit. Szép történetek, tanulságosak.
Books Kategória | Hozzászólás

Mizaru, Kikazaru és Iwazaru

A három bölcs japán majom neve magyarul: nem lát, nem hall, ne beszél. Ez a mai karikatúra mottója, melyet ismét csak a Kroneból ollóztam (lásd csatolva). A felirat azt mondja "Szuper, a multinacionális vállalatok máris reagáltak az ENSZ klímajenetésre!". Ez szerintem sajnos jellemezö az élet mindannapos vonatkozásaiban is. Az ignaranciáról vagyok kénytelen ismét megemlékezni. Tudniillik ha ezek a gomba módjára szaporódó rémjelentések az emberiség jövöjéröl csak töredékeiben is igazak (egyébként nincs okom kételkedni), akkor itt most már nagy lázas fefordulásnak és nyüzsgésnek kellene lennie. Minden fontos emberi tevékenységet alá kellet volna (kellene) rendelni a klímajelentésben közzétett vészhelyzet orvoslását vagy legalább mérsékléséklését szolgáló eröfeszítésnek. Ennek nyomát sem tapasztalni. Mindenki úgy él, tesz-vesz továbbra is, mintha az ilyen vonatkozású hírek valami nagyon távoli minket alig-alig érintö különlegességröl szólnának. A rendes napi híradásban is vegyesen keveredik a BAWAG botrány, a kormánygyülés, az aktuális bankrablások, az opera mai müsora, Mári néni térdkalácsa és az emberiség sorsa. Ki-ki kiválszthatja magának mire figyel oda, mi tetszik neki.
 
Próbálom kollégákkal, munkahelyen emitt-amott szóbahozni de olyan a benyomásom mintha csak a vasárnapi rangadó éseményeit próbálnám megbeszélni egy megrögzött focigyülölövel. Nem érzem jól magam a börömben ennyi közömbösség láttán. Vesztemre az arc is újra megszólal (Verheugen – lásd egyik elözö írásomat) és mindenkit óva int a hisztériától, mondván ilyen és ehhez hasonló szenzációs hullámok mindíg is voltak meg lesznek is. Azelött munkahelyek-munkahelyek név alatt hullámzott a a hírpiac, most klíma-klíma a szólam. Ezzel Verheugen mindent a helyére tett. Érted-e miröl van szó? Ö frappánsan, ország-világ hallatára bagatelizálta a dolgot. Szerinte az emberiség öngyilkos pusztító útja nem érdemel több figyelmet mint például új munkahelyek teremtése. És különben is üzeni, hagyjátok békében az európai autóipart – ne csináljunk már szegényekböl bünbakot!
 
Mintegy kétszáz kollégámnak tettem hozzáférhetövé cégünk belsö portálján a BBC Global Dimming címü riportmüsorának linkjét. Szerinted hányan reagáltak rá? Mégis mit gondolsz, szóba hozta-e valaki? Na? Az eredmény megsemmisítö. Egyetlen reakció, egyetlen visszajelzés de még csak egyetlen mondat sem hangzott el a témához. Nem furcsa? A karácsonyi cunamiról meg a jugoszláv válságról is többen beszéltek, közelebbinek, veszélyesebbnek érezték. Lehet Verheugen nyugtatta meg öket? Már-már kezdtem azt hinni velem van valami baj, amikor ma rámmosolygott ez a karikatúra – a humoristák felfogták.
News and politics Kategória | Hozzászólás

Az evolúcio nincs tekintettel

Fajunk egyik legnagyobb hiányossága a teljes és totális ignorancia. Ezt találóan pellengérezi a Krone mai számában megjelent karikatúra (lásd csatolva). A Földgolyón két férfialak beszélget. Az egyik intöleg mutat az elpattanóban lévö kötélre függesztett kalapácsra, melyen az áll "Klímakatasztrófa", míg a másik rendreutasítóan dorgálja mondván "Na és, ezért még nem kell mindjárt hisztériázni".
 
Teljesen igaza van, úgyis az evolúció dönti el, hogy fennmaradunk-e avagy más értelmesebb faj fog utánunk megszületni. Gondoltál-e már rá? Tudniillik arra, hogy miért hisszük mi oly szentül és rendíthetetlenül, hogy az emberiség a teremtés koronája? Ki mondta nekünk azt, hogy az ember megjelenésével megállt a fejlödés és megszünt az evolúció? Van rá talán tudományos vagy tapasztalati bizonyíték? Netalám azóta a csillagok is homályosabbak, mert mi megjelentünk? Esetleg a Hubble teleszkópp szolgáltattott volna efféle bizonyítékokat? Szó sinscs róla. Itt az "Anya Kultúra" (lás Daniel Quinn, Mother Culture) dogmája szól. Megpróbáljuk elhitetni magunkkal, hogy értelmünkkel kivonhatjuk magunkat az evolúció és a világegyetem általános törvényei alól és Istent játszhatunk döntéseinkben, mert bármit is teszünk, olyan jók és bölcsek vagyunk, hogy mindíg találunk majd orvoslást olyan dolgokra is amit esetleg elszúrunk.
 
Lovelock szerint százer évig is eltarthat majd a káosz és pokol mely a kötél elpattanásával jár. Marad-e még utána ember a Földön? Senki nem tudhatja, de ha a dinoszauruszok kipusztultak, vajon miért elképzelhetetlen, hogy ez velünk is megtörténhet? Az élet viszont, nagy valószínüséggel meg fog maradni. Legyen ez akár a tengerek mélyén vagy a forró sivatagban elszórt spórák, magok formájában melyek azonnal kikelnek amint a Föld hömérséklete stabilizálódik, egy az élet szempontjából alkalmasabb szinten. Az evolúció akkor újraindíthatja az élet és a fejlödés spirálját. Az is meglehet, hogy az új értelmes(ebb) faj tervezése már valhol lezárult, eldöntött tény. Tehtünk róla?
News and politics Kategória | Hozzászólás