Újra Derrick Jensent olvasok. Ezt nem lehet mély és őszinte indulatok nélkül megtenni. Az elmúlt hónapokban tudatosan kerültem (gyávaságból?) az ilyen és ehhez hasonló kihívásokat, mert nem lehet egy kicsit belátni, hogy ez a kultúra, a mi kultúránk szisztematikusan gyilkolja az életet, majd megkönnyebülve úgy tenni, mintha csak egy rossz álom, vagy hóbortos rögeszme lenne az egész. Ha megérted azt, amiről Jensen ír, már nem lehetsz ugyanaz az ember, aki annak előtte voltál – feltéve, hogy megvan minden kereked. Nincs nehéz dolgod, ha netán bizonyítékokat keresel. Esetenként híreket sem kell halászni, mert azok a maguk brutalitásával ajtóstól törnek be az életünkbe. Mint mondjuk a vörös iszap Devecseren és Kolontáron. Nekem szerencsére még ehhez hasonló tragikus személyes tapasztalatom nincs, de vajon mi, ki és hol lesz az imperialista kultúra, az őrjöngő fenevad következő áldozata?
Velem csupán csak annyi történt, hogy amikor az elmúlt héten szokásomhoz híven a kikocogtam Schwechat folyócska partjára, nem hittem a szememnek. A víz felületét szinte összefüggő olajfilm fedte. Mély megindulásomban megszólítottam más járókelőket, hogy ők is látják-e ezt a borzalmat, vagy csak a szemem káprázik a Jensen könyvtől. Sajnos, mint kiderült nem az érzékeimmel volt baj, hanem azzal a sajnálatos ténnyel, hogy 20000 liter (húszezer) transzformátorolaj ömlött a bécsi 10. kerületben a Lieseingbach patakba, mely a Schwechat egyik fő mellékága. A Schwechat – még tudniillik – mielőtt beleömlik a Dunába, az Ártéri Erdő Nemzeti Parkon folyik át, és az ott élő vadállomány elsődleges ivóvízforrása.
De ha találomra kinyitom a kapitalista sajtót, akkor is garmadával lehet Jensen állításait igazoló hírjelentéseket találni. Mint például ezeket, itt az ORF mai friss hírei között (lásd a kép linkkel), éppen a főoldalon.
Fordítok egy csokrot. Világszerte rossz állapotban vannak a folyamok. Az Amazonas vidékét évtizedek óta nem látott aszály sújtja (a légi felvétel szárazon rekedt hajókat mutat – egyszerűen eltűnt alóluk a víz; de láttunk már mi ehhez hasonlót az Aral tóval kapcsolatban is). A WWF szerint 2030-ra már két Föld bolygóra lenne szükségünk,… A „kvázi” jó hír erejével ható negyedik címke sem mond elvileg semmi jót, csak annyit, hogy csökkent a rablógazdálkodás az esőerdőkben, tehát nem szűnt meg, csak valamelyest csökkent. De mint megtudjuk ennek ellenére még 2009-ben is mintegy százmillió köbméter trópusi fát vágtak ki illegálisan, ami 22%-os csökkenésre utal. Attól tartok ennek inkább csak prózai okai vannak, tudniillik, amit könnyen ki lehetett vágni, azt már elintérzték, letarolták, elpusztították a minden szentek felett álló profit érdekében.
Jensen kérdezi tölünk.
What are you going to do about it? What are you going to do to stop these atrocities? How far will you go? What will you do to make yourself worthy of life that this planet has given you? Where is your allegiance? What will you do? And why aren’t you doing?
Mit teszel mindezek ellen? Hogyan akarod megállítani ezt a gyalázatot? Milyen messzire lennél hajlandó elmenni? Mit teszel, hogy méltó légy az élethez, melyet kizárólag ennek a bolygónak köszönhetsz? Hol marad a hűségedet? Mit fogsz tenni? És miért nem teszed máris?
Sztefano-Space 