A karácsony Horst Nöbl bátorító és megalapozott előrejelzései ellenére sem hoz hópihés szállingózást, hanem inkább későtavaszi 17 fokos hőmérséklettel koppint az arroganciától túlfűtött “civilizált” ember fejére. Ezt hívják pozitív visszacsatolásnak. Alsó-Ausztria síterepei haldokolnak. A 2013/14-es katasztrofális téli évad után kevés kivétellel (pl. Karintia/Naßfeld) ez az ország egész területére elmondható.
Nincs róla pontos adatom, hogy hány munkahely függ Holle anyó szeszélyétől (jó sok), de a jövő nem tűnik túl rózsásnak sem a turizmus, sem a sportszer gyártók sem pedig a kereskedők szempontjából. Egy rekordokat döntögető, rendhagyóan meleg ősz után (a ZAMG 39 meteorológiai állomásán a hőmérséklet nem süllyedt fagypont alá, ami ez eddig példátlan) el lehetne várni legalább az említett iparágak együttes és hangos felhördülését.
Sajnálom, hogy lelkiekben rengeteget invesztáltam a téli sportokba. Pedig rossz ómenként, Alsó-Ausztriában túrázva lépten, nyomon kisebb-nagyobb elhagyott, árválkodó, magába roskadt sífelvonóba lehet botlani. Ezek hóban és fagyban gazdag letűnt évtizedekről regélnek. Bár nem kizárt, hogy majd még itt-ott jön egy-egy “rendes” tél (amikor majd az agyalágyult kultúra képviselői gyorsan minden intelmet elfelejtenek), de a trend hosszútávon feltartóztathatatlan. Nos, szeretném, ha valaki érdemben ellent tudna ennek mondani.
Közben a dolgok mibenlétét nem sikerült még teljesen megértenem. Alább két diagram, melyek azt szemléltetik, hogy Európa mennyi napenergiát kap télen, illetve nyáron. Ha elfogadjuk, hogy az időjárás és a klíma kialakulásában oroszlánrésze van napenergiának, akkor komoly fejtörést okozhat a dolgok jelen állapotának a magyarázata. Míg ugyanis decemberben 4 és 10 kWh a föld felületét érő négyzetméterenkénti energia-áradat, addig nyáron, ez durván 50 és 70 kWh között mozog, ami egy teljes magnitúdóval, tehát tízszer több. Milyen okból kifolyólag van akkor cirka fele olyan meleg most (10-17 C fok), decemberben, mint nyáron (20-34 C fok)?
Ha valahová csak egy tizednyi energiát viszek be, ott nem a felére kellene a hőmérsékletnek csökkennie, ugye? Ez arra utal, hogy a nyár folyamán az óceánokban, a légkörben meg a litoszférában, komoly energiatartalékok raktározódnak és halmozódnak fel, melyek ilyenkor felszabadulni igyekeznének. Az üvegházhatású gázok miatt azonban az elraktározott feles energia nem tud akadálytalanul az űrbe távozni, mert részben visszasugárzódik a légkörbe. A légköri plusz energiák viszont nagyobb ciklonokat, erősebb légáramlást idéznek elő, ami növeli a keveredést. Ergo, Európa fölé porszívó-effektusszerűen be van szippantva a szomszédos régiókban akkumulálódott forróság. Stimmel! Stimmel?
Sztefano-Space 